Káprázatos égi jelenségben lesz részünk, a Jupiter november 1-jén és 2-án éjjel lesz a legközelebb a Naphoz, így a Földről nézve most lesz a legfényesebb.
Elő a távcsövekkel, mert lenyűgöző égi jelenségben lesz részünk november elején, a Jupiter ugyanis ekkor jár legközelebb a Naphoz és a Földdel szemben áll. Ekkor éri el fényességének csúcsát is.
A bolygókirály a napközelségét november 1-jén és 2-án éjjel éri el, ekkor "csupán" 744 millió kilométerre jár a Naptól. A rákövetkező éjjelen 3-án pedig szembenállásban lesz, a Földről nézve ekkor éri a legtöbb fény, amit visszaver, így ez a legnagyobb fényességének ideje, de már ma éjszaka is fantasztikus látványt nyújt majd, akár szabad szemmel nézve is. A szembenálláskor 595 millió kilométerre lesz tőlünk az óriásbolygó. Napnyugtakor kel és napkeltekor nyugszik, egész éjjel fényesen ragyog majd felettünk.
A fényessége -2,91 magnitúdón tetőzik, egyedül a Vénusz ragyog nála is fényesebben (illetve persze időnként a Nemzetközi Űrállomás is). Ha fotózni szeretnénk, érdemes figyelembe venni, hogy a négy Galilei-hold is jól látszik 2-án az esti órákban, megfelelő teleobjektíven át, és persze távcsővel érdekes csak igazán. Mivel magasan jár égi útján, ezért kimondottan jó ötlet késő éjjel távcsővel megkeresni és megfigyelni az égi varázst.
A Naprendszer legnagyobb bolygója
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-típusú, vagy külső bolygóknak nevezik.
A Földről nézve a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után. A Jupiter főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, sziklás magja nehezebb elemeket tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja lapított gömb. A külső atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. Kiemelkedő látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek. 79 holdja van (2018-as adat), köztük a négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük, amelyeket 1610-ben fedezett fel névadójuk. A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét Iuppiterről, a római főistenről kapta.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre