Megnéztük, milyen állapotban vannak az ország nemrég elhunyt miniszterelnökeinek és államfőinek nyughelyei.
Munkatársaink kilátogattak több budapesti temetőbe is, hogy a közelgő halottak napja alkalmából megnézzék, milyen állapotban vannak Magyarország már elhunyt kormány- és köztársasági elnökeinek síremléke.
Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József jogász, hivatalnok, az FKgP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt. Édesanyja Szücs Irén, akinek apja, Szücs István is politikai pályát járt be, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt köztisztviselő. Antall József történelem–magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját.
Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre.
Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek az MDF elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások győztese az MDF lett, megszerezve a mandátumok 42,49%-át (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt.
1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokérrendszer rákja) állapítottak meg nála. A betegség az Egyesült Államokban jelent meg nála, amikor ősszel meglátogatta George H. W. Bush elnököt. Októberben, hazaérése után azonnal kórházba került, s két nappal a taxisblokád előtt sikeresen megműtötték. Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt.
Mádl Ferenc a Veszprém vármegyei Bándon látta meg a napvilágot. 1951-ben vették fel a Pécsi Tudományegyetemre, majd 1953-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben szerzett jogi diplomát. Élete során húsz szakkönyvet és több mint kétszáz tanulmányt publikált magyarul és idegen nyelveken.
1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.
1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett 1999 és 2000 között az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt.
2000-ben az akkori koalíciós megállapodás szerint az FKgP volt jogosult a kormánypártok nevében köztársasági elnököt jelölni. A párt Mádl Ferencet jelölte. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE.
Horn Gyula Budapesten született, a család harmadik gyermekeként. Evangélikus hitre áttért zsidó családból származott. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát. 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is.
1956. október vége, november eleje között – állítása szerint – nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba.
1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban. 1957-ben megkapta a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérmet, az „ellenforradalom” leverésében fontos szerepet játszó személyeknek járó magas kitüntetést.
A rendszerváltáskor külügyminiszter volt, ő készítette elő és már 1990 márciusában ő írta alá a magyar–szovjet csapatkivonási megállapodást. A rendszerváltás korának magyar politikusai közül, beleértve a polgári ellenzék képviselőit is, elsőként vetette fel Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás ügyét.
1994. július 15-én a választásokon nagy többséggel győztes MSZP vezetőjeként az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el.
Horn 2007. szeptember 16-án kórházba került, ahol öntudatát vesztette. Ezután az Állami Egészségügyi Központban ápolták, a nyilvánosság kizárásával. Hosszú betegség után, 2013. június 19-én, életének 81. évében elhunyt.
Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt, teniszjátékos és az unitárius vallású Haimann Ilona gyermekeként született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult, ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, így csak a második világháború végén kapott behívót. 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.
Göncz Árpád az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult.
Nevéhez fűződik J. R. R. Tolkien Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura című könyve fordításának befejezése (melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította). 1990. augusztus 3-án megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének, 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-ig töltötte be.
A 2015. október 6-án elhunyt néhai köztársasági elnököt november 6-án helyezték végső nyugalomra az Óbudai temetőben. A 15 órakor kezdődő gyászszertartáson – végakaratának megfelelően – Koncz Zsuzsa és Bródy János a Ha én rózsa volnék című dallal, majd egykori ’56-os rabtársa, Mécs Imre, valamint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát búcsúztatta.
Sólyom Ferenc és Lelkes Aranka fiaként született Pécsett. Édesapja első generációs értelmiségi, jogász volt, a Pénzügyigazgatóság főtanácsosaként dolgozott Sopronban. A pécsi gimnazistákkal 1956. október 24-én a Széchenyi térre vonult tüntetni, amiről a következőt nyilatkozta:
Kincseim között őrzöm egy Rákosi-szobor darabját s egy vöröscsillag-szilánkot a Nádor szálló tetejéről akkor ledobott csillagból.
1960-ban felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett.
Sólyom László, a rendszerváltás utáni első alkotmánybírósági elnök 2005-ben az MDF és Fidesz jelöltje volt a köztársasági elnöki posztért folyó harcban. Végül a döntő harmadik fordulóban 185:182 szavazataránnyal nyert, ahol elegendő volt az egyszerű többség is az első két fordulóban megkívánt kétharmados többséggel szemben.
Hosszú betegség után hunyt el 2023. október 8-án, 81 éves korában. 2023. október 18-án római katolikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra a Fiumei Úti Sírkertben.
Íme videónk:
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre