Igazi nemzeti étel a lángos, hungarikummá emelésével pedig a gasztronómia csúcsára is ért egyben. A legtöbb ember ragaszkodik a tejfölös-sajtos lángoshoz, és csak néha jöhet alá egy kis fokhagyma
Általános hiedelem, hogy a lángos egy magyar specialitás, ami igaz is, de ezt eddig hivatalosan senki nem erősítette meg. Most végre eljött ennek is az ideje. Összeült a Hungarikum Bizottság, és úgy döntött, hogy a Hungarikum gyűjteménybe két új dolgot is beemel. Az egyik a székelykapu, a jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, ami a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki, a másik pedig a lángos.
A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A lángost a most elfogadott leírás szerint hagyományosan reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával fogyasztják, de mára számos édes és sós feltéttel is árulják. Emellett felhívták rá a figyelmet, hogy a tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.
A lángos most különösen erős évvel büszkélkedhet. Az év elején még csak álmodozhatott a törvényi elismerésről, áprilisban viszont már kiemelkedő nemzeti értéknek nyilvánították. Hungarikummá válásával pedig mindent elért, amit egy magyarságra jellemző dolog elérhet – adta hírül az Agrárminisztérium.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre