Nem mindenki használja helyesen a ködlámpát.
Az ősz beköszöntével eljött a ködös, ködfoltos időszak is. Egyelőre ez a kora reggeli, hajnali vagy éjszakai órákban jellemző, amikor hűvösebb az idő. Ilyenkor jóval rövidebb a belátható útszakasz, a sofőröknek pedig fokozott figyelemmel kell vezessenek az utakon, pláne akkor, ha közvilágítás sincs. Ilyenkor jön a kérdés: használhatjuk-e rögtön a ködlámpát vagy sem.
Sajnos egyértelmű szabály nem létezik mikor kell használni a ködfényszórót, és hátsó ködlámpát. Hivatalosan csak akkor szabad bekapcsolni ezeket, ha a látási viszonyok romlása szükségessé teszi azt. Érdemes azonban arra is figyelni, hogy a KRESZ szerint a távolsági fényszóró vagy a tompított fényszóró mellett vagy helyett is használható a ködfényszóró és teljes értékű világítóberendezésnek számít ilyen helyzetben.
Melyik mire való? Az első ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás esetén az út megvilágításában játszik szerepet. A hátsó ködlámpa pedig főként sűrű ködben, hóesésben fontos, hogy jobban láthatóak legyünk a mögöttünk haladók számára.
Egy valamire azonban nagyon oda kell figyelni: ha úgy használjuk ezeket a lámpákat, hogy azt a látási viszonyok nem indokolják, akkor a rendőrség akár 30 ezer forintos bírságot is kiszabhat ránk.
Érdemes tehát körültekintőnek és megfontoltnak lenni, illetve akár megfogadni, figyelembe venni más ország szabályait. Németországban például autópályán és a gyorsforgalmi utakon 150 méter alatti látótávolság esetén kell bekapcsolni az első ködlámpát. Lakott területen kívül 100-120 méter, lakott területen belül pedig 60-70 méternél rövidebb látótávolság esetén kell használni a ködfényszórót. A ködzárófényt pedig kizárólag erős ködben, 50 méternél rövidebb látótávolság esetén szabad bekapcsolni – írja a HVG.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre