Városméretű migránsgettót kényszerítene Brüsszel Magyarországra

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol egyebek között kitért a migráció kérdésére is. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot, hogy az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján kirajzolódik a kép, hogy miként is működne az unió javaslata. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.

A tervek egy legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen. Ez arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen hazánk megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.

Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába tovább állt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg.

Migránskvóták újratöltve

Fontos hangsúlyozni, hogy a migránstáborok létrehozásán felül lenne egy elosztási mechanizmus a tagállamok között, vagyis Brüsszel még a déli határ irányából ideérkező migránsokon felül is telepíteni le bevándorlókat Magyarországon.

Mindemellett ezt a két intézkedést kiválthatják máshogyan is, például úgy, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében, ez azonban csak az adott tagállam hozzájárulásával történhet.

Puccsszerű brüsszeli akció

A téma napirendre kerülését a miniszterelnök puccsszerű akciónak nevezte a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában, felidézve, hogy korábban több alkalommal is megállapodtak az uniós szervezetek, valamint a tagállamok abban, hogy ez a téma megosztja a közösséget, ezért közös álláspont kialakítása szükséges. Ennek ellenére „azok, akik a migráció oldalán állnak, átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, hogy állítsuk fel a migránskvóta rendszert” – emelte ki Orbán Viktor. A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll. Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak. A kormányfő az interjúban emlékeztetett: Alexander Soros be is jelentette, hogy ő sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy nyolc éve harcol a kvóták, a migránsbetelepítés ellen, és eddig sikerült megakadályozni, hogy kötelező kvótákat erőltessenek hazánkra és az uniós tagállamokra. – Ez a nyugalmi állapot most megváltozott, tettek egy puccsszerű lépést, és olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat. Mondom még egyszer, több tízezres migránstábor, migránsgettó felépítésére akarnak minket kötelezni – nyomatékosította a kormányfő.

A magyar megoldás

Azon újságírói kérdés kapcsán, hogy az unió miért nem fogékonyabb a szigorúbb határvédelemre, a kormányfő felidézte, hogy egyes tagállamok a migrációs folyamatokban látják a munkaerőhiány megoldását. – Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos, munkás kezek nem kerülnek ki – hangsúlyozta a kormányfő.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldást Magyarország már bemutatta: felépítettük a határkerítést, folyamatos a déli határaink őrzése, minderre pedig az elmúlt nyolc évben kétmilliárd eurót – mintegy nyolcszázmilliárd forintot – költöttünk. Emellett kiépült egy európai léptékben is megvalósítható rendszer – emlékeztetett a miniszterelnök, aki kifejtette: ha valaki Magyarországra szeretne jönni, a kérelmét az egyik nagykövetségünkön kell benyújtania és addig nem léphet be, amíg azt el nem bíráltuk. Ugyanez a modell működhetne Európa határain is: ameddig a benyújtott kérelmet el nem bírálták és egy EU-s tagállam pozitív döntést nem hoz, addig nem lehet belépni az unió területére.

További fontos lépésnek nevezte, hogy a világ szegényebb részein nagyvonalú karitatív tevékenységet végez a magyar állam. – Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni – emlékeztetett a Hungary Helps jelmondatára Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább a Száhel-övezetben vagyunk aktívak, ahonnan a legtöbben szeretnének Európába menni.

-Amigráció közös kihívás, amely közös európai válaszokat igényel, az Európai Unió leköszönő svéd elnöksége kiváló munkát végzett abban a tekintetben, hogy létrejött az általános álláspont a migrációs és menekültügyi reformokkal kapcsolatban, így „arra számítunk, hogy a paktumot sikeresen lezárjuk az év végére” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón.

Azt emelte ki, hogy az új paktum középpontjában „az emberi kétségbeesést kihasználó” embercsempészek és emberkereskedők bűnszövetkezeteinek felszámolása áll, továbbá a legális migrációs útvonalak kialakítása, amelyeket a bizottság az unión kívüli országokkal kialakított partnerségek megerősítésével hozna létre.

– fogalmazott Ursula von der Leyen.

Az unión kívüli országokkal folyó partnerséggel kapcsolatban megemlítette, hogy a nyugat-balkáni régió országai jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy vízumpolitikájukat összehangolják az Európai Unióéval, ennek eredményeképpen az év eleje óta 25 százalékkal csökkent az illegális migráció ebből a térségből. 

Von der Leyen azt is kiemelte, hogy a csomag fontos eleme a külső határok megerősítése, továbbá a határigazgatás hatékonyságának és a határon zajló eljárásoknak a javítása.

Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: itt az ideje, hogy az EU megduplázza a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást.

– foglalta össze az elnök az országnak nyújtott eddigi uniós támogatást.

Elmondta azt is, hogy a bizottság hamarosan egy olyan javaslattal áll elő, amely Orosz Központi Bank befagyasztott pénzeszközeinek többletnyereségére összpontosít Ukrajna újjáépítésének céljából.

Ami az EU-Kína kapcsolatokat illeti, az európai bizottsági elnök elmondta: a tagállamok mind egyetértenek abban, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a kockázatcsökkentésre és nem a szétválásra kell alapulniuk.

„Az EU-nak semmiképpen sem áll érdekében a szétválás Kínától azonban gazdasági és diplomáciai szempontból is meg kell szüntetnünk a kockázatot” – húzta alá.

Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón közölte: a migrációval kapcsolatban számos előrelépést történt az elmúlt hónapokban az európai uniós erőfeszítésekben, egyebek mellett egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU-nak a migráció külső dimenzióira szükséges összpontosítania.

Közölte: 

A migrációs dokumentum elfogadásának elmaradását Michel azzal magyarázta, hogy két tagország, Lengyelország és Magyarország nem tudta támogatni az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, az EU egysége szemben áll Oroszország megosztottságával, amelyre a Wagner magánhadsereg múlt heti lázadása mutatott rá. Közölte: az EU-tagállamok egyetértettek Ukrajna további segítésében, uniós perspektívájának támogatásában és Oroszország elszámoltatásának előmozdításában.

A védelem és biztonság területét érintve Charles Michel közölte: a vezetők szükségesnek találták az európai hadiipar fejlesztését az európai védelem erősítése érdekében, ami – mint közölte – lehetőséget teremet Ukrajna további támogatására is.

Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján azzal összefüggésben, hogy nem fogadtak el szöveget a migráció témájában, azt mondta: ez része az uniós döntéshozatalnak.

Közölte, most a migrációs és menekültügyi csomag véglegesítésére kell koncentrálni, ugyanis – mint mondta – „nagy hiba” volt, hogy a kiemelkedő migrációs kihívások idején keresett megoldásokról nem sikerült megegyezni és szolidaritást elérni valamennyi tagország között.

A Kínáról folytatott megbeszélésekre utalva Scholz azt mondta, az EU célja a stratégiai függőségének csökkentése, miközben fenntartja az együttműködést a gazdasági hatalomnak számító ázsiai országgal.

– fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági együttműködést fenn kell tartani Kínával, amire a klímapolitika sikere és az élelmezésbiztonság szempontjából is szükség van.

Giorgia Meloni olasz kormányfő a csúcstalálkozó után azt mondta: soha nem okoznak csalódást azok, akik megvédik nemzeti érdekeiket. Elmondta: 

Közölte, a két ország nem emelt kifogást a dokumentumnak a migráció külső dimenzióját érintő elemei ellen, amelyek – mint emlékeztetett – a partnerországokkal folytatott együttműködés fokozását is jelentik a migránsáramlás csökkentése érdekében.