Forró buszról légkondis villamosra: sokkot kaphat, aki átszáll

Szinte életveszélyes is lehet, ha a nagy melegben egy klíma nélküli járműről átszállunk egy erősen lehűtöttre. Pedig erre Budapesten sokszor lehet példa, hiszen egyes járatokon rendesen dolgozik a légkondi, míg más járatokon egyáltalán nem. Megnéztük a hőmérséklet-különbséget.



Megosztás
Szerző: F.R.
Létrehozva: 2023.07.18.
Módosítva: 2023.07.18.
BKV hőség bkk kánikula tömegközlekedés

A nyári hőségben is fontos szerepet játszik a budapesti tömegközlekedés a városlakók életében. A sok-sok ígéret ellenére azonban nem sikerült az összes eszközt ellátni klímával. Mérésekkel igazoltuk, hogy jelentős hőkülönbség tapasztalható a légkondicionált és a légkondicionálás nélküli járművek között. Ez akár veszélyes is lehet, hiszen nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem akár hősokkhoz is vezethet, amikor egy forró buszból átszállunk egy lehűtött villamosra. 

36 fok volt az utcán Fotó: Metropol

Méréssel igazoltuk

Hőmérővel indultunk megnézni a BKV budapesti járatait, hogy melyiken hány fokban utazhatnak az utasok. Megdöbbentő volt a különbség. Azt tapasztaltuk, hogy a hűtés nélküli buszokon a kinti 36 fokos levegő 38 fokra emelkedik, majd a klimatizált kombínókon 28 fokra hűl. Ez a 10 fokos hőkülönbség elsőre nem tűnik jelentősnek, de a valóságban komoly hatást gyakorolhat az utasokra.

Jelentős különbség a klíma nélküli (bal oldali) és a klímás (jobb oldali) járaton Fotó: Metropol

Veszélyesebb, mint gondolnánk

A vörös riasztás miatt amúgy is nagy megterhelésnek van kitéve a szervezetünk. A nagy melegben kitágul a perifériás érhálózatunk, így a szívünknek sokkal több munkába kerül a vérkeringés fenntartása. Nem ez azonban az egyetlen veszély, ami a nagy hőségben leselkedik ránk. Amikor a külső hőmérséklet magas, plusz az utazás során a testünk további hőt termel, de eközben nem tudja magát megfelelően hűteni, hőgutát kaphatunk. A felhevült hűtés nélküli buszokon pedig csak még rosszabb a helyzet. A légkondicionálás hiánya és a tömeg a járművekben a meleg levegő párásodásához vezet, ami még tovább nehezíti a hőleadást, illetve fokozza a hőérzetet is. 

Ez különösen az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek és az egészségügyi problémákkal küzdő emberek számára lehet rendkívül veszélyes.

A hőguta kockázata jelentősen megnő, amikor hosszabb ideig tartózkodnak forró és nehezen szellőző helyeken, mint például a légkondicionálás nélküli tömegközlekedési járműveken.

Hősokkot kaphatunk

A másik veszélyforrás a hősokk jelensége, amiről nemrég írtunk. Ez akkor ér minket, amikor valaki hirtelen nagy melegről hideg helyre kerül, például amikor valaki a forró párás buszról átszáll egy erőteljesen légkondicionált kombínóba. Ez a közel 10 fokos hőmérséklet-változás gyors és jelentős, amely komoly hatást gyakorolhat az emberi szervezetre. A hirtelen hideg hatására az addig tág erek összehúzódnak a bőrben, és a véráramlás csökken, hogy megpróbálja megőrizni a test belső hőmérsékletét. Emiatt keringési zavar alakulhat ki. A hősokk tünetei közé tartozhat a hidegrázás, remegés, hideg verejtékezés, szédülés, fejfájás, gyengeség és általános rossz közérzet. Ezek a tünetek általában rövid távon jelentkeznek, és általában pár percen belül enyhülnek vagy megszűnnek.

Hőség
A hőség nem játék! Fotó: Máté Krisztián

Mit tehetünk?

Annak érdekében, hogy megelőzzük a hősokkot, fontos a test fokozatos hőmérséklet-változásokhoz való hozzászoktatása. Például, amikor valaki elhagyja a forró buszt, pár percig érdemes az árnyékban a mozgó levegőn hűsölni, mielőtt a klimatizált villamosra száll fel. Ezenkívül érdemes könnyű ruházatot viselni, hogy a test könnyebben szabályozhassa a hőmérsékletet.

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás