Szinte életveszélyes is lehet, ha a nagy melegben egy klíma nélküli járműről átszállunk egy erősen lehűtöttre. Pedig erre Budapesten sokszor lehet példa, hiszen egyes járatokon rendesen dolgozik a légkondi, míg más járatokon egyáltalán nem. Megnéztük a hőmérséklet-különbséget.
A nyári hőségben is fontos szerepet játszik a budapesti tömegközlekedés a városlakók életében. A sok-sok ígéret ellenére azonban nem sikerült az összes eszközt ellátni klímával. Mérésekkel igazoltuk, hogy jelentős hőkülönbség tapasztalható a légkondicionált és a légkondicionálás nélküli járművek között. Ez akár veszélyes is lehet, hiszen nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem akár hősokkhoz is vezethet, amikor egy forró buszból átszállunk egy lehűtött villamosra.
Hőmérővel indultunk megnézni a BKV budapesti járatait, hogy melyiken hány fokban utazhatnak az utasok. Megdöbbentő volt a különbség. Azt tapasztaltuk, hogy a hűtés nélküli buszokon a kinti 36 fokos levegő 38 fokra emelkedik, majd a klimatizált kombínókon 28 fokra hűl. Ez a 10 fokos hőkülönbség elsőre nem tűnik jelentősnek, de a valóságban komoly hatást gyakorolhat az utasokra.
A vörös riasztás miatt amúgy is nagy megterhelésnek van kitéve a szervezetünk. A nagy melegben kitágul a perifériás érhálózatunk, így a szívünknek sokkal több munkába kerül a vérkeringés fenntartása. Nem ez azonban az egyetlen veszély, ami a nagy hőségben leselkedik ránk. Amikor a külső hőmérséklet magas, plusz az utazás során a testünk további hőt termel, de eközben nem tudja magát megfelelően hűteni, hőgutát kaphatunk. A felhevült hűtés nélküli buszokon pedig csak még rosszabb a helyzet. A légkondicionálás hiánya és a tömeg a járművekben a meleg levegő párásodásához vezet, ami még tovább nehezíti a hőleadást, illetve fokozza a hőérzetet is.
Ez különösen az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek és az egészségügyi problémákkal küzdő emberek számára lehet rendkívül veszélyes.
A hőguta kockázata jelentősen megnő, amikor hosszabb ideig tartózkodnak forró és nehezen szellőző helyeken, mint például a légkondicionálás nélküli tömegközlekedési járműveken.
A másik veszélyforrás a hősokk jelensége, amiről nemrég írtunk. Ez akkor ér minket, amikor valaki hirtelen nagy melegről hideg helyre kerül, például amikor valaki a forró párás buszról átszáll egy erőteljesen légkondicionált kombínóba. Ez a közel 10 fokos hőmérséklet-változás gyors és jelentős, amely komoly hatást gyakorolhat az emberi szervezetre. A hirtelen hideg hatására az addig tág erek összehúzódnak a bőrben, és a véráramlás csökken, hogy megpróbálja megőrizni a test belső hőmérsékletét. Emiatt keringési zavar alakulhat ki. A hősokk tünetei közé tartozhat a hidegrázás, remegés, hideg verejtékezés, szédülés, fejfájás, gyengeség és általános rossz közérzet. Ezek a tünetek általában rövid távon jelentkeznek, és általában pár percen belül enyhülnek vagy megszűnnek.
Annak érdekében, hogy megelőzzük a hősokkot, fontos a test fokozatos hőmérséklet-változásokhoz való hozzászoktatása. Például, amikor valaki elhagyja a forró buszt, pár percig érdemes az árnyékban a mozgó levegőn hűsölni, mielőtt a klimatizált villamosra száll fel. Ezenkívül érdemes könnyű ruházatot viselni, hogy a test könnyebben szabályozhassa a hőmérsékletet.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre