Irány az állampapír! Mutatjuk, hogy kamatoznak július 1-je után a kamatjövedelmek

2023. július 1-jén hatályba lép a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm.-rendelet („Rendelet”), melynek értelmében az állampolgároknak a személyijövedelemadó-köteles  kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük.

A szabályozás bevezetésével a kormány célja az volt, hogy fokozza a lakosság állampapírok iránti keresletét. Emellett A KORMÁNY ELKÖTELEZETT A CSALÁDOK VÉDELME MELLETT, MELYNEK EGYIK ELEMEKÉNT ÖSZTÖNÖZNI ÉS SEGÍTENI KÍVÁNJA A CSALÁDOKAT abban, hogy megtakarításaik a jelenlegi háborús infláció mellett is megőrizhessék a reálértéküket. Az intézkedés az öngondoskodás megerősítését, a pénzügyi tudatosság növelését és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgálja – áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kiadta közleményben.

Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra, illetve befektetésekre vonatkozik a szochofizetési kötelezettség, a jelen tájékoztatóban a GFM röviden és közérthetően összefoglalta a Rendelet főbb szabályait.

1. Az új szabályozás miatt a lakossági befektetők elveszítik-e befektetett pénzük egy részét?

Az intézkedés folytán a befektetők nem veszítik el a megtakarításaikat, a kiterjesztett szocho ugyanis a megtakarításokon elért kamatjövedelmekre terjed ki. A befektetett pénzösszegek, megtakarítások tőkeösszege után tehát nem kell szochót fizetni, csak az azon realizált kamat után kell az adót fizetni bizonyos esetekben.

2. Milyen esetekben nem kell szochót fizetni a befektetések után?

A kiterjesztett szocho-fizetési kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik a 2023. július 1-je előtt lekötött betétekre, illetve megvásárolt értékpapírokra, így a lakosság jelenleg meglévő megtakarításait, illetve azok kamatát sem érinti. Emellett mentesek a szocho-fizetési kötelezettség alól azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó jövedelmek, melyek után a személyi- jövedelemadó-törvény szerint eleve nem kell kamatadót fizetni (nem minősülnek kamatjövedelemnek vagy adómentesek az szja-törvény alapján). Ezen körbe esnek például a 2019. június 1. után kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok, tőzsdei részvények.

Szintén adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve az adófizetési kötelezettség nem terjed ki a kormányzati családpolitika kiemelt elemére, a babakötvényre sem.

A Rendelet alapján nem kell továbbá szochót fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után.

3. Milyen befektetésekre vonatkozik a szochokiterjesztés?

A szochót olyan befektetésekből és megtakarításokból származó jövedelmekre vonatkozóan kell majd megfizetni, amelyek a hatályos személyi- jövedelemadó-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, melyek után jelenleg 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési (szja) kötelezettség áll fenn.

A szochót emellett csak a 2023. július 1-jétől lekötött betétekből, vásárolt értékpapírokból illetve egyéb – a Rendelet hatálya alá eső – befektetésekből származó kamatjövedelem után kell megfizetni.

A Rendelet hatálya alá eső egyes kamatjövedelmekre az alábbi főbb szabályok
vonatkoznak:

4. Mikortól meddig alkalmazandó az új szabályozás?

A Rendelet alá eső kamatjövedelmekre „felmenő rendszerben”, azaz főszabály szerint 2023. július 1-jétől követően lesz irányadó a szochofizetési kötelezettség, mely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, átmeneti jelleggel fogja terhelni a lakosságot.

5. Mekkora a szocho mértéke, mellette kell-e kamatadót is fizetni?

A szocho mértéke 13 százalék, amelyet a kamatjövedelmeket terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett kell megfizetni.

6. Milyen adóteherrel kell számolni 2023. július 1-jét megelőzően, illetve 2023. július 1-jét követően a kamatjövedelmekre?

2023. július 1-jét megelőzően a kamatjövedelmekre csak 15 százalékos mértékű kamatadót kell fizetni. Ennek megfelelően 1000 forint összegű (tőke), 10 százalékos kamatot biztosító befektetés után éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik, amiből 15 forint kerül levonásra kamatadó címén. A befektetőt tisztán megillető kamat így 85 forint. 2023. június 1-jét követően a kamatjövedelmekre 15 százalékos kamatadó és 13 százalékos szochofizetési kötelezettséggel kell számolni. Ennek megfelelően 1000 forint összegű, 10 százalékos kamatot biztosít befektetés után ebben az esetben is éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik, de ebből 28 forint (15 forint kamatadó és 13 forint szocho) kerül levonásra. Így a befektetőt tisztán megillető kamat csak 72 forint lesz.

7. Miért éri meg állampapírt venni, mekkora az adóelőnye?

A szocho és a kamatadó a kamatjövedelemnek számító nyereség összesen 28 százalékát vonja el. Ezzel szemben – a 2019. június 1. napját követően kibocsátott lakossági – állampapír-vásárlás esetén, a lakossági befektetőknek adófizetési kötelezettsége nem merül fel.

Az előző pontban kifejtett válaszban szereplő példával szemléltetve, egy 1000 forint összegű, 10 százalékos kamatot biztosító lakossági állampapírba történő befektetés után éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik. A kamatadó és szochomentesség következtében, a kamat után a befektetőnek adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, amelynek következtében a befektetőt megillető kamat 100 forint lesz.

8. A kamatjövedelemre kiterjesztett szochót be kell vallani vagy levonják automatikusan?

Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, úgy a szocho megállapítása és levonása a kifizető (pl. bank, biztosító) feladata. Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a szocho megállapítása és megfizetése a kamatjövedelmet szerző természetes személy feladata, melyet a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó megfizetésével és bevallásával egyidejűleg teljesít.

A nyugdíjcélú megtakarításokra nem kell kifizetni sem a kamatadót, sem a most bevezetett 13 százalékos szochót bizonyos feltételek teljesülése esetén. Hat ilyen megtakarítási forma létezik.

Mivel az szja-törvény szerint nem minősül kamatjövedelemnek a legalább 10 évig tartott nyugdíjcélú megtakarítások hozama, nem csak a 15 százalékos kamatadó, hanem a szerda éjjel rendeletben bevezetett 13 százalékos szochót sem kell megfizetni ezen megtakarítások hozama után – értelmezi a Grantis. Mint ismert, 13 SZÁZALÉKOS ADÓT VET KI A KORMÁNY A MEGTAKARÍTÁSOK EGY RÉSZÉRE – derült ki a közzétett Magyar Közlönyből. A rendelet alapján a legtöbb befektetési alap befektetési jegyein, látraszóló vagy lekötött bankbetéteken, megtakarításos életbiztosítások eszközalapjainak befektetési egységein szerzett kamat és árfolyam-nyereség után már nemcsak a 15 százalékos szja-t (kamatadót), hanem 13 százalék szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetniük a megtakarítóknak.

A rendelet ugyanis a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összegre vonatkozik. Az szja-törvény alapján viszont személyi jövedelemadót nem kell fizetni az alábbi megtakarítások után bizonyos feltételek teljesülése esetén: önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), nyugdíjbiztosítás, rendszeres díjas életbiztosítás, egyszeri díjas életbiztosítás, tartós befektetési számla (TBSZ).

Az ÖNYP esetében a hozam 10. év után adómentessé válik és onnantól 3 évente felvehető. A tőke továbbra is adóköteles a 21. évig – addig folyamatosan csökken az adóköteles rész.

A NYESZ-en lévő megtakarítás akkor vehető fel adómentesen, ha 10 év eltelt a számlanyitás óta és nyugdíjba vonult a megtakarító. Ha rokkanttá nyilvánítják a megtakarítót, 3 év után is felvehető adómentesen a megtakarítás.

A nyugdíjbiztosítás a 10. évtől válik teljesen adómentessé és ehhez nem feltétel a nyugdíjkorhatár elérése (ám ekkor vissza kell fizetni az adójóváírásokat 20 százalékos büntetőkamattal). Részleges adómentességet lehet elérni a hatodik évtől, ahogyan a rendszeres díjas életbiztosításoknál.

A rendszeres díjas életbiztosítás szintén a 10. évtől válik teljesen adómentessé. Hat év után és 10 év előtt az adó felét – tehát 7,5 százalék szja-t és 6,5 százalék szochót – kell csak megfizetni.

Az egyszeri díjas biztosítások az ötödik évtől adómentesek. 3 év után és 5 év előtt az adó felét kell csak megfizetni.

A TBSZ-en tartott megtakarítás 5 év után adómentesen felvehető.