Meghalt a Ferencvárosi Torna Club egyik legismertebb szurkolója, a Zöld Sasok Étterem és Panzió tulajdonosa. Répási Tibor kedd este még társasjátékozott az unokájával, de szerda reggel már nem ébredt fel.
Répási Tibor nevét akár a Fradi-drukker szinonimájaként is méltán használhatnánk. Az isaszegi vállalkozó soha életében nem szurkolt más csapatnak, és hogy klubszeretete mindenki számára egyértelmű legyen, a 20 évvel ezelőtt nyitott panzió-éttermének is a Zöld Sasok nevet adta. A vendéglőben több legendás játékos is tiszteletét tette, többek között Nyilasi Tibor és idősebb Lisztes Krisztián is. Utóbbival egyébként Répási utoljára néhány hete találkozott.
Tibor számára sosem lehetett kérdés, megtanítja-e szeretett unokáját szurkolni. A kilencéves Milán ennek megfelelően örökölte nagyapja jó értelemben vett fanatizmusát.
„Otthon csak a Fradi meccsei mentek a tévében, legyen szó fociról, kézilabdáról vagy vízilabdáról. Milán is versenyszerűen vízilabdázik, az edzésekre pedig rendszeresen a nagyapja vitte el” – mondta Klári, az elhunyt legenda felesége.
Az özvegy felidézte: Tibor már napok óta nem érezte jól magát.
Szombat este mondta, hogy alig kap levegőt.
Az étteremben foglalásaink voltak, ezért dolgozni kellett, de természetesen azonnal intézkedtünk. A mentősök bevitték az ügyeletre Kerepestarcsára, de onnan hamar átszállították Budapestre, a Haller utcai kardiológiára. Szívinfarktussal megoperálták, szívkatétert kapott. Vasárnap már jobban érezte magát, ezért kedden hazaengedték a kórházból – emlékezett vissza Tibor felesége.
Este hazajött Milán. Nagyon örültek egymásnak Tiborral. Viccelődtek, beszélgettek és társasjátékoztak, majd a férjem lefeküdt aludni. Reggelre meghalt
– csuklott el Klári hangja, és hozzátette: az unokának már most nagyon hiányzik szeretett nagypapája. Nem csoda, hiszen Répásiék lánya a szomszéd utcába költözött a családjával, így napi szinten is személyesen találkozhattak.
„Milán folyamatosan emlegeti Tibort és a tanításait. A B-közép egyik legismertebb rigmusát az elsők között sajátította el a nagypapájától: „Küzdeni mindig, feladni soha!” Ez a mondás egyébként meghatározta a férjem életszemléletét is. Olyan férfi volt, aki a jég hátán is megélt, és az akadályokat megoldandó feladatnak tekintette. Halála pótolhatatlan veszteséget jelent a családnak."
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre