Korábban elképzelhetetlen mértékben hat az időjárás az energiakereskedelemre

Míg korábban az időjárási hatások nagyjából kimerültek a fűtési igények befolyásolásában, addig mostanra a megújuló erőművek térnyerése miatt a termelési oldalon is megnőtt az időjárás fontossága, az LNG-piac gyors bővülése pedig tetézi ezt. Az energiarendszerhez, illetve -kereskedelemhez fűződően az időjárási paraméterek elsősorban a megújulóenergia-termelés várható alakulását határozzák meg, de az extrém időjárási körülmények ezen túlmutató hatásokkal is járnak az energiarendszerre és -termelésre nézve. Például a folyók hajózhatóságát csökkentő aszály a szénerőművek tüzelőanyag-utánpótlását is megakadályozhatja, de a túlságosan magas vízállás szintén korlátozólag hathat az energiarendszerre. 

Közben ráadásul egy olyan folyamat is megfigyelhető, melynek eredményeképpen maga az időjárás változékonyabbá, szélsőségesebbé válik, ami egyfajta versenyfutásba kényszeríti az országokat annak érdekében, hogy újabb és újabb befektetésekkel őrizzék meg és javítsák az előrejelzések pontosságát.

Változó energiarendszer és klíma

Az elmúlt években számos tudományos eredmény született arra vonatkozóan, hogy hosszabb távon hogyan változhatnak meg az időjárási körülmények Európában, azon belül Magyarországon. Ezek alapján például a jövőben a vízenergia-termelés ingadozóvá válására lehet számítani, hiszen a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan egyre kevesebb csapadék várható a nyári időszakban, ami Magyarországon és a Balkánon is már napjainkban is komoly problémákat okoz. A 2022-es történelmi aszályhoz hasonló csapadékszegény időszakok jelentkezése tehát várhatóan tendenciózussá válik ebben a térségben, illetve a Mediterráneumban, ami egyben a korábbiaknál kisebb nyári vízenergia-termelést vetít előre hosszabb távon. Ezzel szemben például Norvégiában még egyenletesebbé válhat a vízenergia-termelés, miután a felmelegedés miatt gyakran télen is eső esik hó helyett a skandináv országban.

Az időjárás az energiatermelés egyéb formáira is alapvető hatást gyakorol. A szélenergia-termelés kilátásait Európa atlanti partvidékén kedvezően befolyásolja a téli viharok gyakoriságának várható növekedése, ugyanakkor a kontinens többi részén ezzel ellentétes folyamat valószínűsíthető. A nyári időszakban viszont az anticiklonok gyakoribbá válása rontja a szélenergia-termelés kilátásait Európa nyugati partjain, míg a napenergia-termelését javítja. Ez utóbbi a nyári csapadék ritkábbá válásával Európa nagy részére prognosztizálható, ami egyben a szél- és vízenergia-termelés várható csökkenését is ellensúlyozhatja. A nap- és szélenergia egyébként a klíma változásától függetlenül is jól kiegészíti egymást, mivel míg a naperőművek kihasználtsága tavasztól őszig magasabb, addig a szélturbináké inkább a téli-tavaszi időszakban.

Az időjárás okozta kihívások az olyan, hagyományos technológiákat sem hagyják érintetlenül, mint az említett szénerőművek vagy az atomerőművek. A villamosenergia-rendszer forrás oldali átalakulása és az ezzel párhuzamosan az időjárásban megfigyelhető változások pedig az energiaellátás más szintjein, például az elosztás, illetve a hálózatfejlesztések területén is új problémákat és teendőket vetnek fel.

Önálló iparág jött létre az adatszolgáltatásra

Az energiakereskedők – így a hazai piac meghatározó szereplőjének számító MVM Partner számára is – gyakorlatilag a teljes, rendelkezésre álló előrejelzési horizont számít, a másnapi időtávtól a több hónapra előre terjedő prognózisokig. Egy féléves előrejelzés esetében ugyanakkor már nem klasszikus értelemben vett időjárás-előrejelzésről beszélünk, hiszen konkrét hőmérsékleti, szélerősség, csapadékmennyiség értékek már nem jelölhetők meg nagy biztonsággal, hanem valószínű tendenciákat, anomáliákat, kockázati tényezőket tudunk azonosítani.

Az energiakereskedők elsősorban a mért adatokon alapuló időjárás-előrejelzési adatokkal dolgoznak, amelyekhez különböző adatszolgáltatóktól jutnak. Mivel ezek az adatok nagy és növekvő jelentőséggel bírnak a villamosenergia-kereskedelem területén, ezért napjainkra önálló iparág jött létre arra, hogy minél jobb adatokat szolgáltathassanak a kereskedőknek. A szolgáltatókhoz úgy kerülnek a szóban forgó adatok, hogy a Középtávú Időjárás-előrejelző Központ és a többi előrejelzéssel foglalkozó központ (ECMWF – European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) továbbítja az előrejelzési adatokat a harmadik félnek, aki egy olyan platformba is beépíti ezeket, amely egy nem csak meteorológusok számára érthető formában, vizualizálva is megjeleníti az információkat. Ezeken a platformokon keresztül a kereskedők az aktuális előrejelzéseket is követhetik.

A villamosenergia-kereskedelem szempontjából legfontosabb időjárási paraméterek a várható besugárzási, hőmérsékleti, csapadék- és szélviszonyokra vonatkoznak, amelyek elsősorban a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás szempontjából relevánsak. Ezek közül legpontosabban a hőmérséklet jelezhető előre, majd a szél, a sugárzás, végül a csapadék következik a sorban. 

Időjárás- vagy éghajlat-előrejelzés

Az úgynevezett időjárás-előrejelző modellek alkalmazásával akár 2-6 hónapos időtávon is készíthetők előrejelzések, és számos országban készülnek is, de jellemzően inkább a magas jövedelmű nagy országok képesek ezen modellek futtatására. Ehhez, illetve a Föld minden pontjáról beérkező rengeteg adat megfelelő feldolgozásához, és a prognózisok ez alapján történő elkészítéséhez ugyanis szuperszámítógépekre van szükség. Ilyen előrejelzések ezért Japánban, Kínában, Kanadában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Skandináviában, valamint egy széles körű európai együttműködés keretében születnek, amelyben az Európai Unión kívüli európai országok, például Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság, továbbá észak-afrikai államok is részt vesznek. Az ECMWF – melynek prognózisaira az MVM Partner kereskedői is leginkább támaszkodnak – évtizedek óta rendre mind közül a legjobb előrejelzést nyújtja, naponta kétszer 14 napos előrejelzést, heti kétszer 45 napos előrejelzést, havonta egyszer pedig féléves előrejelzést is kidolgozva.

Bár általánosságban igaz az előrejelzésekre, hogy minél távolabbi jövőre vonatkoznak, annál kevésbé pontosak, az előrejelzés nem feltétlen lesz rosszabb attól, hogy hosszabb időszakokra vonatkozik. Hiszen például a globális átlaghőmérséklet napjainkra várható mértékét évtizedekkel ezelőtt sikerült viszonylag pontosan prognosztizálni, pedig a számítógépek számítási kapacitása még nagyságrendekkel gyengébb volt a maiaknál. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy hány fok lesz például 2043. március 2-án délután Budapesten, azt már sokkal nehezebb megválaszolni.

Hosszabb távon inkább csak a tendenciákat lehet jól előre jelezni, a konkrét paraméterek és ennek nyomán például a napenergia-termelés egy bizonyos időpontban várható alakulását nem. Nem véletlen, hogy az időjárásimodell- előrejelzések nem tekintenek fél évnél messzebbre, és ilyen időtávra már a tendenciákra fókuszáló éghajlati szcenáriók érvényesek. Ezekből inkább a villamosenergia-rendszer – például a termelés mix és a hálózat – lehetséges és célszerű továbbfejlesztési irányaira nézve lehet érvényes következtetéseket levonni, de például az egy bizonyos időszakban várható szabályozási tartalék energia szükségletre nem; ezt csak napokra, órákra lehet pontosabban megbecsülni.

(x)