A kormány 20 intézkedést hozott az infláció letörése és a családok megvédése érdekében

A miniszter elmondta, hogy a kormány 20 intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet a csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.

Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról is beszélt, hogy az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Kijelentette, hogy nem tervezik előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.

Leszögezte, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra: az élelmiszerárstoppal érintett termékeket megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.

Az agrárminiszter visszautasította azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna. A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek. A kormány ezért a kisebb boltok zavartalan működése érdekében támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyet a hentesüzletekre is kiterjesztettek. A pályázatban a falusi üzletek 1-3 millió forintos, míg a hentesboltok akár 3,5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek. A hentesüzleteknek szóló pályázatok benyújtására még van idő, március 20-ig igényelhető a hozzájárulás – mondta.

Nagy István egyebek között szólt arról is, hogy alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország közös agrárpolitika stratégiai tervét (KAP). A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.

Mint mondta, az a céljuk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot. A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. Ennek kapcsán a miniszter elmondta: