Már az ukrán értelmiség is tiltakozik a magyarellenes megmozdulások miatt

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik, hogy a Tanú című filmklasszikusból idézzünk. Az elmúlt időszakban folyamatosan számoltunk be kifejezetten a kárpátaljai magyarság ellen irányuló intézkedésekről. Az ámokfutás az ikonikus turulszobor eltávolításával indult tavaly októberben. Az egész intézkedés annyira volt szabálytalan, mint amilyen törvénytelen, erről korábban be is számolt a lapunk. 

A városvezetés azzal indított, hogy nem személyesen vettek részt az ülésen, ezzel megszegve az előírást, helyette videókonferenciát tartottak. A 33 intézőbizottsági tag közül húszan kapcsolódtak be, egyetlen magyar tagot sem hívtak meg a konferenciára. Előzetesen a virtuális ülésnek egyetlen napirendje volt: az ukrán nemzeti címer felállítása. Majd a videókonferencia végeztével előkerült egy második napirendi pont is: a turulszobor ledöntése, amit még aznap meg is tettek, és a helyére az ukrán címer került. 

Bosszúhadjárat

A szimbolikus szobor ledöntése, a jelkép megalázása csak a kezdet volt. Csak ezután indult be igazán Andrej Baloga és csapata. Előbb a magyarok lakta Fornoson és Dercenben eltávolíttatta a rendőrség közreműködésével a magyar intézményekről a zászlókat. A helyiek elmondása szerint az egész éjszaka történt, amikor rendőrök jelentek meg a kárpátaljai településeken, majd levették a zászlókat, amiket később a községháza bejárata előtt helyeztek el – adta hírül a Kárpátalja hetilap. A rend őrei tovább vonultak a Dercenben működő, magyar támogatással létrejött futballakadémiához, és arról is leszedték a magyar nyelvű feliratokat. A szabályosnak mondott intézkedések a kárpátaljai kulturális életet meghatározó személyek eltávolításaival folytatódtak.

A Derceni Kultúrházat vezető Korolovics házaspárnak mondtak fel, akik közül Valéria 18 éve igazgatta az intézményt. Eddigi munkájuk értéke megkérdőjelezhetetlen, hiszen neki és férjének, Zsoltnak köszönheti Kárpátalja a legelismertebb magyar néptáncegyüttest, a Derceni Gyöngyösbokrétát. A házaspár mellett Schink Istvánt, egy munkácsi magyar középiskola igazgatóját is kirúgták. 

Növekvő elégedetlenség, erősödő tiltakozások

Elsőként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) – melynek tagja az eltávolított igazgató – fejezte ki tiltakozását a történtek miatt, és egy közleményt is kiadtak. 

– fogalmazott a KMKSZ. 

Ezt követően a munkácsi magyar iskola pedagógusai, mind a 35-en aláírták a Schink István iskolaigazgató melletti kiállásukat megfogalmazó nyilatkozatot, amelyben nem utolsósorban felszólítják a város polgármesterét: 

– összegezték a pedagógusok. A tanárok és tanítók mellett a szülők is kifejezték tiltakozásukat az intézményvezetővel történtek miatt, akik szintén 

az igazgató visszahelyezését követelik Andrej Baloga polgármestertől. Ezenfelül a Munkácsi Kistérségi Tanács ellenzéki pártjainak képviselői, az érintett Schink Istvánon kívül mindannyian, szám szerint 17-en aláírták a polgármestertől magyarázatot követelő képviselői beadványt.

Az intézményvezetők menesztésének ügyével, illetve a magyar zászlók és feliratok eltávolításának kérdésével sem foglalkozott eddig a Munkácsi Kistérségi Tanács, amiről a tanács KMKSZ-es képviselői adtak hírt, akik azt is elmondták, hogy a Végrehajtó Bizottság elé sem került az ügy eddig, így viszont nagyon valószínűnek tűnik, hogy a magyar feliratok eltüntetése önkényes döntés eredménye, azt nem előzte meg semmiféle testületi határozat. 

Személyes ügy

A kárpátaljai lap információi szerint az egész ügy hátterében egy politikai bosszú áll, ugyanis a munkácsi polgármester, Andrej Baloga részben a KMKSZ miatt elveszítette többségét a munkácsi képviselő-testületben. Schink István pedig az iskolaigazgatói szerepe mellett a KMKSZ-frakció vezetője. Emellett egy Pavlo Fedaka nevű ukrán újságíró értesülései szerint az is a történtek mozgatórugója, hogy a Baloga család több tagját legutóbb nem engedték belépni Szlovákiába az ungvári határátkelőhelyen, mert állítólag ott közölték velük, hogy öt évre kitiltották őket a schengeni övezetből.