Fura, fehér lepel úszkált Budapest fölött – Fotó!

A ködképződéshez alapvetően két dologra van szükség. A levegő magas nedvességtartalmára, ami jellemzően minimum 80 százalékos páratartalmat jelent és a talaj menti levegő alacsony hőmérsékletére

A lokális, regionális ködképződésről érdemes tudni, hogy leginkább a helyi tényezők befolyásolják. Emiatt előfordulhat, hogy egymástól akár 500–1000 méter különbséggel egyik területen sűrű köd van, míg a másikon meglehetősen jók voltak a látási viszonyok

Az egész országot és a Kárpát-medencét érintő ködképződésről fontos tudni, hogy egyaránt függ a talajmenti hőmérséklettől, a levegő szennyezettségétől és a párás levegőtől, hiszen ilyen esetekben egybefüggő ködfelhőről van szó

Január első napjain a téli időszakhoz képest magas a nappali hőmérséklet, ami az éjszaka során jelentősen lehűl. Reggelre a hirtelen hőmérséklet csökkenés, a talaj menti hideg, párás idő miatt köd alakul ki. Minél szélcsendesebb az idő, annál egybefüggőbb a köd az adott térség felett