Fura, fehér lepel úszkált Budapest fölött – Fotó!

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Metropol

Szokatlan ködfoltokra lehettek figyelmesek, akik kedd reggel a Duna mentén jártak Budapesten. Németh Lajos meteorológus elárulta a Metropolnak, hogy mi ennek az oka.

Szerző: H.Á.

Létrehozva: 2023.01.03.

időjárás Meteorológia Németh Lajos köd

A ködképződéshez alapvetően két dologra van szükség. A levegő magas nedvességtartalmára, ami jellemzően minimum 80 százalékos páratartalmat jelent és a talaj menti levegő alacsony hőmérsékletére

– árulta el Németh Lajos meteorológus a Metropolnak.

A párás, nedves időjárás okozta reggeli ködfoltok Budapesten, a Duna felett Fotó: Metropol

A lokális, regionális ködképződésről érdemes tudni, hogy leginkább a helyi tényezők befolyásolják. Emiatt előfordulhat, hogy egymástól akár 500–1000 méter különbséggel egyik területen sűrű köd van, míg a másikon meglehetősen jók voltak a látási viszonyok

– jegyezte meg Németh Lajos.

Az egész országot és a Kárpát-medencét érintő ködképződésről fontos tudni, hogy egyaránt függ a talajmenti hőmérséklettől, a levegő szennyezettségétől és a párás levegőtől, hiszen ilyen esetekben egybefüggő ködfelhőről van szó

– a meteorológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt napokban olyan légmozgások voltak, amik meggátolták a komolyabb ködképződést. Az északi és északkeleti tájakon ugyanakkor csendes, ami miatt tartósan ködös idővel kellett hogy számoljunk. A ködfoltok kialakulásához ugyanis arra is szükség van, hogy ne legyen szeles az idő.

Január első napjain a téli időszakhoz képest magas a nappali hőmérséklet, ami az éjszaka során jelentősen lehűl. Reggelre a hirtelen hőmérséklet csökkenés, a talaj menti hideg, párás idő miatt köd alakul ki. Minél szélcsendesebb az idő, annál egybefüggőbb a köd az adott térség felett

– fejtette ki számunkra Németh Lajos meteorológus.