Mostanában érkeznek az első téli hónapokra jellemző gázszámlák és a többség rettegve bontogatja a borítékot, vajon mekkora összegről szól a számla. A beszélgetések témái között folyvást előkerül, hogyan lehet spórolni. Úgy például sokat, ha éjszakára az ember nem állítja 18,5 foknál többre a termosztátot.
Ez persze csupán elsőre tűnik spórolásnak, valójában sokkal többről van szó, mégpedig az igazi, pihentető alvásról. Az alvással kapcsolatban a többségnek megvan a maga tuti tippje, ki a matracra, ki a takaróra, ki a pizsama anyagára, ki pedig arra esküszik, mit eszik lefekvés előtt. A szakértők szerint azonban az is fontos, hogy milyen a hálószoba hőmérséklete, ahol az ember alszik. Most kiderült, hogy a kutatások szerint az ideális hőmérséklet 18,5 °C, ami talán elsőre nem tűnik éppen soknak, de lássuk csak, mennyi előnye van a spóroláson kívül.
Kutatások szerint az álmatlanság egyik kiváltó oka gyakran a magas testhőmérséklet. Hányan, de hányan vannak, akik arra esküsznek, hogy 22-23 fokban tudnak csak aludni, mert micsoda ostobaság egy hideg háló. Ha azonban a szobát csak 18,5 °C-ig engedjük melegedni, az ember teste lehetőséget kap arra, hogy elvezesse a plusz hőt, így könnyebben tud elaludni.
Amikor olyan szobában alszunk, ahol alacsonyabb a hőmérséklet, ennek hatására a test több melatonint, azaz alvási hormont termel. Ez egyben egy antioxidáns is, segít, hogy a bőr rugalmasabb és fiatalosabb maradjon. A melatonin szintje sötétedéskor emelkedik meg a szervezetben, hogy biztosítsa a pihentető mély alvást, a friss ébredést és a fáradtság nélküli nappalokat. A melatonin kiválasztása gyermekkorban van a tetőpontján, 20 éves kor után lelassul, 40 éves kortól jelentősen csökken, míg időskorra teljesen megszűnik. Nem véletlen tehát, hogy öregkorunkra sajnos gyakran álmatlansággal vagy alvászavarral nézünk szembe.
A stresszt általában a test kortizoltermelése váltja ki, ami számtalan helyzetben kezdhet termelődni. Ezek közül egyik a túl meleg helyiség, amire a szervezet úgy reagál, hogy még több stresszhormont halmoz fel. A hűvösebb szoba viszont segít irányítás alatt tartani a folyamatot, így reggel az ember nem kel fáradtan. Szervezetünkben egyébként a mellékvese termeli az antistresszhormonként is ismert kortizolt.
Amikor az ember igazán mélyen alszik, a testében komoly folyamatok játszódnak le: például regenerálódik a kisebb sérülésekből, és helyreállítja a sejtek működését. Az emberi test egy remekül tervezett szerkezet, ám egyetlen dologra képtelen éjjel: a testhőmérsékleten változtatni. Ha tehát, amikor meleg van a szobában, folyamatosan fel fogunk ébredni arra, hogy lever a víz, ami ráadásul elég kellemetlen, erősebben fogalmazva igazán gusztustalan tud lenni, míg ezzel szemben a hűvös helyiségben a takaró alatt ilyen gond nincs.
Amikor fájnak az izmaink és ízületeink, akkor azon egy jeges borogatás sokat tud segíteni. Pont hasonló a helyzet, ha éjjel az ember szépen lejjebb állítja a termosztátot és hagyja, hogy a kellemesen hűvös – hiszen azért a 18,5 °C mégse nevezzük már hidegnek – kifejtse hatását. Nem véletlen ám, hogy sok sportoló hideg szobában alszik, hiszen ez az ízületekre is gyógyító hatással van!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre