Az ember számára az idő a legnagyobb ajándék, az időnek pedig az az igazi üzenete, hogy mi mindannyian egymás életét szebbé tegyük – mondta a Metropolnak Kozma Imre atya, akit a közelgő halottak napja kapcsán kérdeztünk.
Az elengedés talán a legnehezebb feladat az élet során. Sok esetben fel sem tudjuk dolgozni szerettünk halálát. Ebben, de az élőkkel való kapcsolatainkban is segítséget nyújt a temetőbe járás, mindenszentek és a halottak napja Kozma atya szerint: „Minden temetőt járónak arra kell gondolni, hogy lehetőségünk addig van, amíg élünk! Egy haláleset után az ember képes és kész is arra, hogy csak a jóra emlékezzen a szeretett személlyel kapcsolatban. Fontos, hogy az életünkben helye legyen a megbocsátásnak, a nagylelkűségnek. Ezért ilyenkor összpontosítsunk arra is, hogy az élőkkel való kapcsolatainkban minél kevesebb olyan történés legyen, amit aztán megbánunk, vagy amit szégyellünk”.
„Az embernek az idő a legnagyobb ajándék, és az időnek az az igazi üzenete, hogy egymás életét szebbé, boldogabbá tegyük. Ennek nagy az ára, mert mindezért áldozatot kell hoznunk. Akit igazán szeretünk, azt szeretnénk az áldozatainkkal még gazdagabbá tenni, hogy élje át: nekünk milyen fontos és érte mindenre készek vagyunk. A szeretetbe kicsit bele kell halni, hogyha úgy istenigazából össze akarunk egymással tartozni, mert minden emberi kapcsolat megéri, hogy ennyire emelkedett legyen. Tehát a földi idő az a megkezdett örök élet” – hangsúlyozta Kozma atya.
„Az üdvösség valójában az ember jóllétének szolgálata. Olyan szívesen használjuk ezt a fogalmat, csakhogy a jólét nem a gondtalan anyagi helyzetet jelenti. Sokkal inkább testi, lelki, szellemi, jó közérzet. Én valamiképpen a földi és az örök élet kapcsolatát látom ebben” – mondta az atya.
„Az igazi kapcsolatoktól való elválás, soha be nem gyógyuló sebet okoz. Az elválás sosem könnyű, de ha az ember a mindennapjaiban valóban úgy éli meg az emberi kapcsolatait, hogy nem sebeket ejt, hanem inkább gyógyítja a másikét, akkor az elválás nem fáj kevésbé, de legalább tudjuk, hogy méltó kapcsolatunk volt a másik emberrel” – hívta fel a figyelmet Kozma Imre.
„Aki nem látogatja a szeretteit a temetőben, az igazából magát menti fel bizonyos feladatok és terhek alól. Azt szokták mondani: nem a temető a lényeg. Ez egy fals gondolkodás! Ne próbáljuk ezt egy ilyen szlenggel lesöpörni az asztalról. A fontos valóban az, amiről itt beszéltünk, és a temetőben meg csak menjen ki, és bánja meg azt a rosszat, amit esetleg annak tett, aki már nem él, és bizony a jót meg ne felejtse el, amit a szeretett személy tett” – mondta el az atya.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre