Járművezető-hiánnyal küzd a BKV, amit jelenleg a sofőrök túlóráztatásával oldanak meg.
A túlhajszoltság azonban veszélyes lehet, akár balesetekhez vezethet – figyelmeztetett a Mi Hazánk munkaügyi kabinetje és az Egységes Közlekedési Szakszervezet, akiknek a sofőrök a megalázó túlórapénzek miatt is panaszkodnak.
300 járművezető hiányzik a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) állományából, a sofőrök létszáma jelenleg a 2017-es szintre esett vissza. A kritikussá vált létszámhiányt túlórázással oldaná meg a fővárosi fenntartású cég, és havonta bruttó 14 ezer forintot fizetnének a pluszmunkát vállaló sofőröknek – tudta meg a Hír TV.
„A járművezetők így is sokat túlóráznak, de hogyha kialvatlanul, fáradtan ülnek a volán mögé, akkor azzal nemcsak a saját testi épségüket, hanem a többi BKV-dolgozóét, az utasokét és a gyalogosokét is veszélyeztetik” – nyilatkozta Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetjének az elnöke.
Kerpel-Fronius Gábor a csatorna megkeresésére azt mondta, hogy a létszámhiányt tudják orvosolni, és szerinte a fizetésekkel sincs gond.
„Egyrészt toborzunk munkatársakat, másrészt pedig természetesen minden olyan előírást betartunk, ami a balesetveszély elkerüléséhez szükséges, ugyanakkor eltökélt szándékunk, hogy a budapesti szolgáltatás minőségét fenntartsuk” – mondta a főpolgármester-helyettes.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint viszont a fiatal járművezetők többsége 1–5 éven belül továbbáll. Naszályi Gábor szerint a dolgozók elérték a tűréshatárt, a túlóráért kapott pénzt pedig egyenesen megalázónak tartják.
„Ez nagyjából a 8-8,5 ezer forint nettó juttatás havonta, amennyiben legalább 23 túlórát még a rendes munkaerőpiacon vállalt” – számolt be az elnök. „Ezt a dolgozók nagyon méltánytalannak ítélik meg. Rengetegen kerestek meg ez ügyben felháborodva, hogy ha már tényleg erejükön felül teljesítenek, amiért egyébként a normál juttatást megkapják, azért ez a 14 ezer forint megalázó számukra.”
Naszályi Gábor szerint nem lehet az a megoldás, hogy még többet dolgoztatják azokat, akik már így is gyakran beáldozzák a pihenőidejüket. A munkáltatót ugyanakkor jogszabály kötelezi, hogy biztosítsa a megfelelő munkaidőt és munkakörülményeket.
Elküldtük a témával kapcsolatos kérdéseinket a BKV-nak, akik válaszlevelükben elismerték, hogy valóban létszámhiánnyal küzd a fővárosi közlekedési cég, ez azonban évek óta érinti a fővárost.
„A probléma természetesen érinti cégünket is” – írta levelében a közlekedési vállalat. „Ugyan a Covid-járvány-hullám kirobbanásakor (részben a turizmus leállása miatt) autóbusz- és trolibuszvezetői létszámunkat gyakorlatilag maradéktalanul fel tudtuk tölteni, az elmúlt másfél évben valóban folyamatosan csökkenő létszámmal kell szembesülnünk. A csökkenés mértéke idén tavasz végén, nyár elején lett kiemelkedő. További probléma, hogy a járművezetői szakma öregedő korfát mutat, a helyzetet a folyamatos nyugdíjazás is nehezíti.”
A létszámhiányt a metrópótló járatok is fokozzák, amik 2017 vége óta, az M3-as vonal felújítása miatt járnak. A BKV azonban folyamatosan toborozza a járművezetőket akár fő-, akár másodállásban, és igyekeznek a munkakörülményeken is javítani.
„Az elöregedett járműállomány megújításának részeként várhatóan az idei év végétől 135 új autóbusz és fokozatosan 48 db új trolibusz állhat forgalomba. A megújuló járműállomány az utasaink számára nyújtott szolgáltatási színvonal emelkedése mellett a munkavállalóink munkakörülményeit is jelentősen javítja” – írta a budapesti közlekedési cég.
Rákérdeztünk a buszvezetők által „megalázónak” nevezett túlórapénzre is, azonban konkrét választ sajnos nem kaptunk. A BKV azt írta, a jelenlegi szabályok szerint éves szinten maximálisan 300 óra túlórát vállalhatnak a dolgozók.
„Jelenleg ezeken felül (köszönetként és többletösztönzésként) a havi minimum 23 óra túlórát vállaló járművezetőink többletjuttatásban részesülnek” – írta a cég. Arra a felvetésre, hogy balesetveszélyes lehet-e a járművezetők rendszeres túlóráztatása, a BKV ugyancsak nem válaszolt.
A főpolgármester tavaly novemberben a BKV nehéz anyagi helyzetére hivatkozva zsarolta meg a kormányt, hogy leállítják a budapesti tömegközlekedést, ha nem kapják meg tőlük az ígért támogatást. Később Karácsony Gergely egy Facebook-posztban lebuktatta magát: megírta, hogy az egész politikai háborúskodás tárgya „egyébként is egy igen szerény összeg, a teljes költségvetés mindössze 7 százaléka”. A kormány többször is közölte: csak egy szerződés aláírása hiányzik, amit Karácsonyék régóta halogatnak. Karácsony először posztolt, aztán ment szerződést aláírni, és a pénz egy napon belül meg is érkezett a kormánytól – azonban úgy tűnik, a főpolgármesternek azóta sem sikerült rendeznie a BKV-dolgozók helyzetét.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre