Tragédia, amelyről senki sem hitte, hogy megtörténhet

A nemzetközi közvélemény, köztük mi magyarok, elborzadva nézte a 2001. szeptember 11-i tévéközvetítéseket. A sokkoló terrortámadások rányomták bélyegüket a modernkori történelemre és hatással voltak a mindennapi életre is – a reptéri biztonsági intézkedésektől kezdve a hírszolgáltatásokig.

Szeptember 11-én tizenkilenc al-Kaida-terrorista térítette el a támadások során használt négy repülőgépet. Hármat a célpontokhoz vezettek, a negyediket az utasok hősies és önfeláldozó küzdelme miatt nem tudták célba juttatni, erről egyébként film is készült Az United 93-as címmel. Az al-Kaida alapítója, Oszama bin Laden akkoriban, az 1996 óta hatalmon lévő iszlamista tálibok védelmét élvezve Afganisztánban tartózkodott. A repülőgépek közül kettőt a New York-i World Trade Center ikertornyába vezettek, egy harmadik gép a Virginia állambeli Arlingtonban, Washington D.C. mellett találta el a Pentagont, a negyedik pedig a pennsylvaniai Shanksville mezőjén zuhant le. A támadásokban csaknem 3000 embert öltek meg.

2001. szeptember 11-én, tiszta kedd reggelén 8 óra 45 perckor az American Airlines üzemanyaggal teljesen feltöltött Boeing 767-es gépe a New York-i World Trade Center északi tornyába csapódott. A becsapódás égő lyukat hagyott a 110 emeletes felhőkarcoló 80. emeletén, ahol azonnal meghalt több száz embert, és további százakat ejtett csapdába a magasabb emeleteken. Ahogy a toronyban rekedt emberek mentése megkezdődött, a televíziós kamerák élő képeket közvetítettek az eredetileg még balesetnek gondolt esetről. Alig 18 perccel az első gép becsapódása után egy második Boeing 767-es is megjelent New York egén, ez volt a United Airlines 175-ös járata, élesen a World Trade Center felé fordult, és a 60. emelet közelében lévő déli toronyba vágódott. Az ütközés hatalmas robbanást okozott, amely égő törmeléket zúdított a környező épületekre és a lenti utcákra. Ekkor lett egyértelmű, hogy az USA-t támadás érte.

A gépeltérítők iszlám terroristák voltak különféle arab országokból, a szaúdi Oszama bin Laden al-Kaida terrorszervezete finanszírozta őket. A terroristák egy része akkor már több mint egy éve élt az Egyesült Államokban, és különféle repülőiskolákban repülőórákat vettek. A 19 terrorista könnyedén átcsempészte a késeket a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen keresztül három keleti parti repülőtéren – a bostoni Logan nemzetközi repülőtéren, a washingtoni Dulles nemzetközi repülőtéren és a New Jersey-i Newark nemzetközi repülőtéren. Nem sokkal a felszállás után a terroristák átvették a négy gép felett az irányítást és a közönséges utasszállítókat lényegében rakétákká alakították át.

Miközben milliók figyelték a New Yorkban kibontakozó eseményeket, az American Airlines 77-es járata Washington belvárosa felett körözött, majd 9 óra 45 perckor a Pentagon katonai főhadiszállásának nyugati oldalára zuhant. A Boeing 757-es és kiömlő üzemanyaga óriási pusztítást okozott az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának székhelyén. Összesen 125 katonai alkalmazottat és civilt öltek meg a Pentagonban, valamint a repülőgép fedélzetén tartózkodó mind a 64 embert.

Tizenöt perccel azután, hogy a terroristák lecsaptak az amerikai hadsereg központjára, a New York-i borzalom katasztrofális fordulatot vett, amikor a World Trade Center déli tornya összeomlott. A felhőkarcoló acélszerkezete, amelyet úgy építettek, hogy ellenálljon a 200 km/órás szélnek és a hagyományos tűzvésznek, nem tudott ellenállni a becsapódó óriásgépnek. Később, 10 óra 30 perckor az ikertornyok északi épülete is összeomlott. A World Trade Center tornyaiban összesen hat ember maradt életben.

Eközben a negyedik Kaliforniába tartó repülőgépet – a United 93-as járatát – körülbelül 40 perccel azután, hogy elhagyta a New Jersey-i Newark Liberty nemzetközi repülőteret, eltérítették. Mivel a gép felszállása késett, a fedélzeten tartózkodó utasok mobiltelefonon és az Airfone-on keresztül értesültek a New York-i és washingtoni eseményekről. Az utasok gyorsan rádöbbentek mi folyik a gépen, ezért a légiutas-kísérőkkel együtt támadásba mentek át. Az egyik utas, Thomas Burnett, Jr., telefonon azt mondta a feleségének, hogy „Tudom, hogy mindannyian meg fogunk halni. Hárman vagyunk, akik tenni fogunk valamit ez ellen. Szeretlek” Egy légiutas-kísérő, Sandy Bradshaw felhívta a férjét, és elmagyarázta, hogy sikerült bejutnia a gép konyhájába, és forró vízzel töltötte meg a kancsókat. Utolsó szavai a következők voltak: „Mindenki fut az első osztályra, most mennem kell.”

Az utasok felvették a harcot a gépeltérítőkkel és feltehetően tűzoltókészülékkel támadták meg a pilótafülkét. A gép elképesztő sebességgel kezdett zuhanni, és végül 10 óra 10 perckor lezuhant a pennsylvaniai Shanksville közelében. A fedélzeten tartózkodó mind a 44 ember meghalt. A gép tervezett célpontja soha nem derült ki, de feltehetően a Fehér Ház, az amerikai Capitolium vagy a keleti tengerpart mentén található atomerőmű egyike lehetett.

A 9/11-es támadásokban összesen 2996 ember vesztette életét, köztük a négy repülőgép fedélzetén lévő 19 terrorista gépeltérítő. New Yorkban, Washingtonban és Pennsylvaniában 78 ország állampolgárai haltak meg. A World Trade Centerben összesen 2763-an haltak meg, miután a két gép becsapódott az ikertornyokba. A halottak között volt 343 tűzoltó és mentős, 23 rendőr és 37 kikötői hatósági tiszt, akik valamennyien az épületekben rekedtek megmentéséért küzdöttek. A Pentagonban 189 ember vesztette életét, köztük 64-en az American Airlines 77-es járatán. A 93-as járaton 44 ember halt meg, amikor a gép lezuhant Pennsylvaniában.

Este 7 órakor George W. Bush elnök, aki a támadások idején Floridában tartózkodott visszatért a Fehér Házba. Este 9 órakor televíziós beszédet mondott az Ovális Irodából, amelyben kijelentette: „A terrortámadások megrázhatják legnagyobb épületeink alapjait, de nem érinthetik Amerika alapjait. Ezek a barbár cselekedetek összetörik az acélt, de nem tudják összeroppantani Amerika elszántságát.”

Oszama bin Laden, a szeptember 11-i támadások ötletgazdája 2011. május 2-ig maradt szabadlábon, amikor az amerikai fegyverős erők különleges osztaga felkutatta és megölte a pakisztáni Abbottabadbi búvóhelyén. 2001. december 18-án az amerikai kongresszus jóváhagyta, hogy szeptember 11-ét a „hazafiak napjának” nevezzék el a 9/11-es támadások évfordulójának emlékére. 2009-ben pedig szintén a kongresszus szeptember 11-ét a szolgálat és az emlékezés nemzeti napjává tette.