Mindenki megnyugodhat: a tűzifa kitermelése nem jár erdőirtással

Folyamatosan csörög a telefon a Tüzép-telepeken és az erdészeteknél, mióta a rezsicsökkentés módosítását, majd az erdőgazdálkodási rendeletmódosítást bejelentették. Egyesek úgy értelmezték, hogy a kormány tarra vágatja az összes magyar erdőt. A Metropol utánajárt, mit is jelent valójában a szükségmódosítás.

Megnőtt a kandalló- és kályhavásárlások száma, így a tűzifa iránti kereslet is. Sokan tekintenek kisegítő fűtési lehetőségként a szénre, fára a gáz mellett. Az erdészeteknél, Tüzépeknél több száz fős várólisták vannak.

„Csütörtök reggel jelentették be a rezsimódosítást, péntekre nem maradt fánk” – nyilatkozta lapunknak akkor egy budapesti Tüzép-telep vezetője, és nem csak ő járt így. Az általunk megkérdezettek egyhangúlag azt nyilatkozták: a kereslet megnövekedésével nem tudnak lépést tartani, kezelhetetlennek tartják a helyzetet.

Az energiabiztonság okán is szükség van a megfelelő mennyiségű tűzifára, ezért a kormány szükségrendeletet alkotott. Lehetőséget biztosított esetlegesen a fiatal fák kivágására, valamint tarvágásra is. Mindez sok kritikát váltott ki a természetvédelmi szervezetek részéről, sokan félreértelmezték, mások pedig politikai tőkét igyekeztek kovácsolni maguknak a szükséghelyzetből.

Évente nagyjából 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete

„Magyarország erdeinek faanyaga – összesen nagyjából 400 millió köbméter – évente 13 millió köbméterrel növekszik. Ezzel szemben az előző 10 évben évente átlagosan csak 7,5 millió köbméter fát termeltünk ki erdeinkből, ennek köszönhetően pedig minden évben nagyjából 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete” – tájékoztatott Luzsi József. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke szerint a hazai természetvédelmi civil szervezetek első nyilatkozatai minderről nem vesznek tudomást.

A fa kitermelése nem rontja az erdők állapotát

A háborús helyzet miatt a kormány tűzifakiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa-kitermelés növelésére. Nagy István mindenkit megnyugtatott, a fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket kielégíti.

„Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen. Tehát az erdőt, mint zöldtőkét a szükségrendelet nem veszélyezteti. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet” – hangsúlyozta az agrárminiszter.

A mértéken van a hangsúly

A rendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a miniszter átmenetileg egyes esetekben engedélyezhesse a szabályoktól való eltérést, hogy akiknek semmilyen más fűtési lehetőségük nincs, a télen ne fagyjanak meg. A KSH adatai szerint Magyarországon még mindig a szilárd tüzelő (tűzifa, pellet, biobrikett, lignit, szén) a második legelterjedtebben használt tüzelőanyag a földgáz után. Ez közel négymillió embert jelent. A szilárd tüzelő használata a kistelepüléseken a legelterjedtebb, itt a háztartások háromnegyede használ ilyet.

A rendelet megakadályozza a tűzifa-spekulációt

„Magyarországon a tűzifa kereskedelmi ára, mindig követte a földgázárakat” – tájékoztatott a Klímapolitikai Intézet igazgatója. Litkei Máté a Metropolnak elmondta:

„Így alapvetően az egyre dráguló földgázról hiába próbálnának az emberek például tűzifára váltani, ráadásul ellátási zavarokra is számítani kellene. A veszélyhelyzeti kormányrendelet pontosan olyan intézkedés, amelynek célja az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának megtartása, de emellett megelőzi az árspekuláció kialakulását a tűzifapiacon. Így megfizethető marad a tűzifa a magyar lakosság számára. Ez az intézkedés szorosan kapcsolódik az exportot megtiltó energia-veszélyhelyzeti intézkedéshez és a lakossági szén-, lignitbányászat fokozásához” – mutatott rá Litkei.

„Megtévesztő az a kép, amit hangulatkeltés céljából néhányan festenek”

Megtévesztő az a kép, amit hangulatkeltés céljából néhányan festenek, miszerint a mostani rendelet a védett erdők tarvágását eredményezné – erősítette meg lapunknak Litkei Máté. A Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint erről szó sincs.

„Magyarországnak továbbra is érdeke, hogy ezek az erdők megmaradjanak, ezért csak olyan fakitermelés képzelhető el, ami után a természetes vagy mesterséges felújítás elvégezhető. Az aggályok azért is tűnnek eltúlzottnak, mert a kormány az elmúlt 100 év legnagyobb erdősítési programját végzi évek óta, és a jelenlegi 22 százalékos erdősített területek arányát 27 százalékra tervezi növelni 2030-ra.”