Nagy Anna: Az Egyszülősben nevén szólítjuk a hozzánk betérőket

„Nagyon örülünk ennek a központnak, ennek az új lehetőségnek itt Budán, a Magyar Jakobinusok terén! A pesti központunkban az elmúlt 4 év alatt közel 26 ezer családnak nyújtottunk segítséget, közösséget, támogatást. Budán is arra készülünk, hogy legalább ugyanilyen sok embert el tudunk majd érni. Azért nagyon fontos, hogy ez a budai központ is megszületett, mert a fizikai távolság sokszor komoly akadálya annak, hogy egy szülő el tudjon jönni egy programunkra. Ezzel most fizikailag is sok ezer, tízezer családhoz kerülhetünk közelebb. Nagyon jó helyen van ez a központ is, hiszen nem csak a budaiak számára könnyen megközelíthető, hanem mindazoknak, akik az agglomerációból vagy a környező településekről a Déli pályaudvaron keresztül ide tudnak jönni” – fejti ki Nagy Anna a még a friss faillatot árasztó bútorzattal kialakított budai központban. Az Egyszülős Központ még jóval a budai nyitás előtt alaposan feltérképezte a helyi igényeket.

„Felmérést készítettünk, hogy ezen a környéken mi az, amit a leginkább igényelnének a szülők. A visszajelzések alapján úgy néz ki, hogy az alapszolgáltatásainkra itt is szükség van, hiszen ezek nagy segítséget jelentenek a hétköznapokban. Ilyen a gyerekfelügyelet, a pszichológiai, a jogi tanácsadás és a korrepetálás, amelyek már Budán is beindultak. Ezeken felül két területet jelöltek meg kiemelten a megkérdezettek, ez a közösségépítés és a munkavállalásban nyújtott segítségnyújtás, szaktanácsadás. A közösségépítéshez már el is indult egy olyan kis csoport, ami 10 héten keresztül minden szerda délután találkozik. Itt mindenféle témában: a boldogságtréningtől kezdve a lelki egyensúlyon keresztül a nagyon praktikus jogi kérdésekig folyik a beszélgetés, tapasztalatok megosztása” – tudjuk meg Nagy Annától, aki ha éppen úgy hozza az élet, vezetőként is gond nélkül „beugrik gyerekvigyázni”.

„Az egyik szerdai alkalmon úgy alakult, hogy előre nem jelezte senki, hogy gyermeket is hoz, de végül néhányan így érkeztek, és mivel nem készültünk gyermekvigyázóval, én próbáltam meg jól eltölteni velük az időt. Nagyon aranyosak voltak, de be kell vallanom, a végén megállapítottam, hogy ez bizony nem egy könnyű feladat.”

Az Egyszülősben egyébként ha a szülő egy programra érkezik, akkor automatikusan vigyáznak a gyerekére. Ha pedig csak úgy szeretné ott hagyni, és jó helyet tudni a gyerekét, amíg elintéz valamit, akkor jelképes, pár száz forintos összegért vállalják. Sőt, ha valakinek ez is nehézséget jelentene, akkor egyszerűen csak vigyázna a gyermekére. Nyáron napközis tábort tartanak, és a lehetőségek szerint minél több egyszülős családnak biztosítanak közös nyaralást jelképes összegért.

Ahogyan a pesti Üllői úti központban, Budán is komoly reményeket fűznek a kávézó mint közösségi tér megnyitásától.

„A kávézónak nagyon fontos funkciója, hogy bármiféle kockázat nélkül be lehessen ide lépni. A mi kávézónkba mindenkit, egyszülős és nem egyszülőst is szeretettel várunk, függetlenül attól, hogy a központ programjai célzottan a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek kívánnak segítséget nyújtani. Ez jó alkalom a találkozásra is” – fejti ki Nagy Anna, aki saját példájából is tudja, ha valaki egyszülős lesz, akkor nem egy sávban változik meg az élete, hanem minden megváltozik.

„Létezik valami közösség azok közt, akik egyszülősek. Mi értjük, hogy valaki hogyan lép be az ajtón. Vannak azonosságok, amit az ember ugyanúgy él meg egy ilyen helyzetben” – meséli a vezető, aki most ingázik a pesti és a budai Egyszülős Központ között.

„Egyik nap itt vagyok, másik nap ott, de gyakran napközben is átmegyek ide vagy oda. Hozzá kell tennem, hogy csodálatos csapattal dolgozunk együtt. Olyan kollégáim vannak, akiknek ez nem egy munkahely, hanem nekik pont ugyanúgy fontos ez az egész feladat és ezek a központok, mint ahogy nekem – akár azért mert maguk is érintettek, vagy egyszerűen csak elkapta őket is a gépszíj.” Nagy Anna az önkéntesek szerepét sem hagyja szó nélkül.

„Nagyon fontosak azok az önkéntesek, akik kapcsolódnak hozzánk. Közel 80–100 önkéntessel dolgozunk együtt, és önkéntesek vannak nemcsak a két fővárosi központunkban, hanem vidéken és a határon túl is működő társszervezeteinkben. Ők a saját szabadidejükből, az energiájukból áldoznak másokra, és sokszor maguk is egyszülősként döntenek úgy, hogy ők még szeretnének hozzáadni azoknak az életéhez, akik most kerültek ilyen helyzetbe. Nagyon érdekes, hogy amikor az ember elkezd önkénteskedni, az nagyon sokszor a saját élethelyzetében neki magának is segít. Amikor azt megéled, hogy nekem még van mit adnom, akkor nem érzed azt, hogy le vagy nullázva. Van olyan anyukánk, aki 4 gyereket nevel egyedül, és még csak nem is pesti, mégis bejár ide önkénteskedni.”

Így csatlakozhatsz az Egyszülős Központhoz!

A honlapon, a www.egyszulo.hu oldalon külön a pesti és budai központba is lehet regisztrálni vagy személyesen, illetve telefonon, e-mailen érdeklődni.

Egyszülős Központ Pest, 1085 Budapest, Üllői út 30.

Nyitva: Hétfő–péntek 10–19

Egyszülős Központ Buda, 1122 Magyar Jakobinusok tere 1.

Nyitva: Hétfő–péntek 10–16.30

Telefon: +36 70 387 6942, E-mail: [email protected]

Anyaszépségnap és Apakulcs

Anyák napján a pesti központban szépségnapot tartottak. Budán pedig, mivel Magyarországon az egyszülős családok 12-13 százalékában, ez 40 ezer apukát jelent, aki egyedül neveli a gyermekét, Süveges Gergő ajándékozta meg Apakulcs-tréninggel a férfiakat.

Páratlan szülő díj

Nagy Annától megtudtuk, hogy idén is több száz jelölés érkezett a Páratlan Szülő Díjra. „Elképesztő történeteink vannak. Szeretnénk megmutatni az arcukat ezeknek a szülőknek. Látnunk kell, hogy itt milyen megrázó-felemelő sorsok vannak, sokféle élettörténet. Milyen, amikor egy anyuka, milyen amikor egy apuka, milyen az, amikor valaki sok gyerekkel, milyen az, amikor valaki sérült gyerekkel marad egyedül? Itt nem egy képregényről beszélünk, ezek háromdimenziós, valódi életek. Ha ezek az életek megjelennek az emberek előtt, akkor képesek leszünk mi is jobban hozzáállni ahhoz, hogyha a szomszédban valaki egyedül neveli a gyermekét. Szép történetek vannak. Tavaly volt nagymamánk, sőt dédmamánk is a díjazottak között.”

Egyszülős Központ mint modell

Nagy Annától megkérdeztük azt is, hogy Európában létezik-e, az általuk létrehozott magyarhoz hasonló Egyszülős Központ. „Vannak egyszülős szervezetek, például Brüsszelben is. Amiben mi mások vagyunk, és ezt nem láttam még máshol, azaz, hogy nálunk van egyfajta komplexitás. Az elmúlt 4 évben mi 70-fajta szolgáltatással álltunk rendelkezésre. Azzzal, hogy az Egyszülős Központ egy közösségi tér, egy segítő helyszín, mi gyakorlatilag egy érdekképviseletet is jelentünk. Ezt a komplexitást nem láttam. Nagyon fontos az, hogy legyenek olyan szervezetek, amelyek képviselik valakinek az érdekeit, de legalább ugyanennyire fontos, hogy én arccal lehessek valahol: bemehessek, és azt mondhassam Nagy Annaként, hogy: Jó napot kívánok, azt szeretném kérdezni, hogy. Ott valaki üljön velem szemben, és azt mondja, hogy én tudok segíteni. Amikor az ember mélyen van, akkor különösen arra van szüksége, hogy valaki a nevén szólítsa. Ehhez kell az a személyes kapcsolat, amit mi kialakítottunk. Ez az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ha valaki bejön hozzánk, mi néven tudjuk szólítani, és ő érezze, hogy nekünk az ő személye és az ő problémája fontos” – vallja a magyar Egyszülős Központ megálmodója, aki azt is elárulta, hogy jelenleg az európai ernyőszervezettel azon dolgoznak, hogy azt amit ők itthon az Egyszülős Központtal kidolgoztak, azt hogyan lehetne általában a családokra alkalmazni Európában is.

„Mi itt vagyunk, mindent megmutatunk, aztán majd meglátjuk, mit kezdenek vele.”