
Lottónyertesek tragédiája: válások, halálesetek és szétszakított családok
Nem könnyű bánni a hirtelen jött milliókkal.
Akár 100 millió fokot tud vészhelyzet esetén pillanatok alatt lehűteni az a magyar fejlesztésű berendezés, ami az emberiség történetének egyik fontos mérföldkövéhez, a világ első fúziós reaktorához terveztek magyar kutatók. A Metropol stábja engedélyt kapott a belépésre az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumába, ahol a forradalmi technológiához szükséges eszközt őrzik.
Példátlan nemzetközi összefogás, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) keretében több ország kutatói fáradoznak azon, hogy létrehozzák a világ első kísérleti fúziós reaktorát. Ez a reaktor alapvetően különbözni fog a atomreaktoról, hiszen nem a maghasadás elvén működik majd, hanem a magfúziót, azaz az atommagok egyesülésekor létrejövő energiát hasznosítja. Ez a folyamat adja például a csillagok, így a mi Napunk energiáját is. Ha az emberiség megtanulja hasznosítani a Nap belsejében zajló folyamatot, akkor akár örökre ki tudjuk majd vele elégíteni a föld energiaszükségletét. Az első „mesterséges Napként” működő kísérleti fúziós reaktor a franciaországi Cadarache közelében épül majd meg, az erőmű biztonságát pedig a magyar kutatók által létrehozott hidrogénjég-ágyú (pelletbelövő) fogja szavatolni.
2020 júliusában kezdték meg a világ első erőmű méretű kísérleti fúziós reaktora, az ITER összeszerelését. A gigaprojektnek a dél-franciaországi Cadarache ad otthont, és a célja, hogy bebizonyítsák, lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni (a hidrogénbomba is a magfúzió elvén működik). Az ITER teljes belső részének kábelezését magyar mérnökök tervezték, de magyarok dolgoznak az erőmű üzemanyagának előállításához szükséges berendezésen, illetve a biztonsági rendszer egyes részeit is. A munkálatokban az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt.
A fúziós erőmű fűtőanyagai a vízből viszonylag egyszerűen kinyerhető deutérium és trícium nevű hidrogénizotópok. Ezekből elég néhány gramm is, amit 100–150 millió fokosra melegítenek fel, hogy beinduljanak a fúziós folyamatok.
„100 millió fokot nagyon nehéz mérni, erre jó ez a gép. A plazmába nem tudsz beledugni egy hőmérőt, így más alternatíva kell. Ez a gép meg tudja mérni a plazma szélének a hőmérsékletét, és meg tudja mutatni, hogy milyen a sűrűsége a plazmának és hogyan áramlik. Mintha egy szobában gomolyogna a füst, és nincsen fény, hogy lássuk, hogy néz ki. Ha fogsz egy lézermutatót és azzal körbe világítasz, akkor látod a gomolygást. Ezt is úgy kell elképzelni, csak nem lézert, hanem egy nátrium atomnyalábot lövünk bele a fúziós reaktor plazmájában. Ez ott világítani fog narancssárgán és ezzel tudjuk mérni a plazma hőmérsékletét” – magyarázta el Miklós Merse a bonyolult folyamatot.
[video width="640" height="640" mp4="https://metropol.hu/wp-content/uploads/2022/05/2174564video1652174531.mp4"][/video]
Nem könnyű bánni a hirtelen jött milliókkal.
Elindult a fogyasztóvédelmi konzultáció.
Rengeteg hívatlan vendéget rejthet a párnahuzatod.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre