Ma hivatalosan is nyalhatnánk, még az idő is a kezünkre játszik

Ma van, illetve lenne a magyar kézműves fagylalt napja, amelyet immáron 9 éve, 2013 óta május 8-án ünnepelünk. A napot egyébként két agilis fagylaltos – Ipacs Balázs (Hisztéria Cukrászda) és Róth Péter (I Love Gelato Különleges Fagylaltozó) találták ki és szervezték meg.

Hogy miért éppen ezen a napon? Talán mert Nagy Sándor ekkor nyalt először fagylaltot? Dehogy! Esetleg ezen a napon találták fel a kínaiak? Ugyan már! A megoldás egyszerű: mert ez a dátum hasonlít a legjobban a fagylaltra: az V. hónap „V”-je a tölcsérre, a 8-as pedig két egymásra rakott gombócra emlékeztet.

Egyszer, négy évvel ezelőtt még fagylaltháború is kitört az országban, mert a magyar cukrászok szerint az albánok vegyszerrel felfújt valamivel tömnek bennünket.

Nem mellesleg a fagyit egyébként tényleg a kínaiak (ki más?) találták fel nagyjából ötezer éve. Természetesen Nagy Sándor valóban igencsak kedvelte a hideg édességet, olyannyira, hogy a katonáinak is adott belőle, de rajongott érte Nero császár is. Az első fagyit is árusító kávéház sajnos nem Budapesten, hanem Párizsban nyílt meg, de a XIX. század végére már a legtöbb magára valamit is adó kávéházban lehetett kapni fagylaltot. Hozzánk a fagyi osztrák közvetítéssel a XVIII. században került, és hamar kedveltté vált, az 1900-as évek elején már minden szakácskönyvben szerepelt fagylaltrecept.

És a rossz hír: a fagyinap pár éve tiltakozás jelleggel került megszüntetésre, amit a szervezők korábban egy közleményben indokoltak. Ma a fagyirajongók tehát nem tehetnek okosabbat, mint a nap tiszteletére elnyalnak egy nagy tölcsér fagyit.