Megjelent, és már hatályos is a kormányrendelet, amely tartalmazza az idei nyugdíjszámításhoz szükséges valorizációs szorzószámokat.
A szorzószámok hatályba lépése után állapítják meg a végleges nyugdíjakat. Akik az első negyedévben terjesztették elő nyugdíjigényüket, azok idáig nyugdíjelőleget kaptak, míg a folyamatban lévő ügyekben a végleges nyugdíjmegállapítás határideje április 15.
Akik márciusban éltek a nyugdíjba vonulás lehetőségével, azok se aggódjanak, mert a szorzószámok hatályba lépése után mindenkinek elszámolják és átutalják a különbözetet a megállapított nyugdíjelőleg és a végleges összegű nyugdíj között. Ez leginkább az 1957-ben született igénylőket érinti, illetve azokat a hölgyeket, akik a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretnék igénybe venni.
Minden igénylő érdeke, hogy a számára lehető legkedvezőbb időpontban vonuljon nyugdíjba, és a befizetései alapján a lehető legnagyobb legyen a megállapított nyugdíja. Ezért mindig nagyon fontos, egy életre szóló döntés meghatározni a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel ezt utólag, hónapok vagy évek elteltével nem lehet módosítani – a véglegesen megállapított nyugdíj összegét ráadásul jogerős határozat rögzíti.
Sajnos azoknak alacsonyabb a nyugdíjuk, akik néhány éve „nyugdíjba menekültek”, mert éltek a nyugdíjba vonulás lehetőségével, mint akiknek ma adatik meg ez a lehetőség.
Az idei infláció a mai előrejelzések szerint 8,5-9% körül várható, de év végére elérheti a 10%-ot is, ami a gazdasági növekedés lassulásával és a háború következményeivel magyarázható.
Az infláció növekedése miatt a januári 5%-os nyugdíjemelésen túl idén még kétszer, júniusban és novemberben számíthatnak a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők visszamenőleges emelésre. A februárban kifizetett 13. havi nyugdíj, az élelmiszerárstop, a benzinárak befagyasztása, illetve az évközi nyugdíjemelések kompenzálják az inflációt.
2015 óta érzékelhető, hogy jelentősen nőnek a megállapított nyugdíjak.
Egyrészt a ledolgozott (teljes) évek számától, amit határozatban ismer el a nyugdíjmegállapító szerv a kezdetektől a nyugdíjba vonulásig, valamint 1988-tól a nyugdíjba vonulás időpontjáig, másrészt a nyugdíjjárulék-köteles keresetek nagyságától. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy aki nem tudja eldönteni, hogy milyen időponttól igényeljen nyugdíjat, annak érdemes előzetesen nyugdíjszámítást kérnie, így nem érik meglepetések, és időben tájékozódhat, hogy mikortól, mekkora nyugdíjra számíthat.
A valorizációs szorzószámok nagyon fontosak a nyugdíjszámítás szempontjából. Az évtizedekkel ezelőtti fizetéseket összhangba kell hozni egy jelenlegivel, ennek a számításához kellenek a szorzószámok.
A korábbi életpálya éveiben szerzett nettó keresetet szorozzák meg a valorizációs szorzóval, majd az előző évek átlagkeresetszintjéhez igazítják.
A valorizációs szorzószámok alapján az idei nyugdíj-megállapításokhoz figyelembe vett időszak (1988-tól–2021-ig) nettó átlagkereseteit igazítják a nemzetgazdasági átlagkereset szintjéhez.
Hazánkban az átlagbér-növekedésnek köszönhető, hogy 2010 óta az járt jól, aki minél később vonult nyugdíjba.
Ha nyugdíjazással kapcsolatos kérdései merülnének fel, kérje szakember segítségét. Egy átlagember számára ugyanis nem könnyű a várható nyugdíj kiszámítása, a bonyolult jogszabályok gyakorlati alkalmazása. Hazánkban 15 év elismert szolgálati idő szükséges az öregségi rész, míg 20 év a teljes öregségi nyugdíj megállapításához.
Szerző:
Szatmáry Tünde Katalin
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre