Orbán Viktor: a választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba

Megkezdődött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fóruma a Gazdasági Évnyitó 2022, amin többek között a miniszterelnök is beszédet mondott. A rendezvényen előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Minden kampány szolgál valami újdonsággal, a mostani elmossa a határvonalat a szórakoztatóipar és a politika között - mondta Orbán Viktor beszédének elején.

A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszédében kiemelte: 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el, és az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje, hogy „az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe”, mert „a kihívóink” fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt - magyarázta.

Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy „kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott”, és kibírta.

A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors és erőteljes - vélekedett a miniszterelnök.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy amennyiben marad a kormány, akkor a magántulajdont fogja támogatni.

Orbán Viktor felidézte, hogy 7,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság. Mint ismert, ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése a rendszerváltás óta. Sőt, a miniszterelnök szerint 1977-ben növekedett ilyen mértékben a GDP.

A válságkezelés sikeres volt, ennek az az oka, hogy jó állapotban érte el Magyarországot a válság – emelte ki a kormányfő. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiaknak van egy mutatójuk, ami a gazdaság komplexitását méri, ebben a rangsorban a világ tizedik helyén van el hazánk.

A kormányfő arról is beszélt, hogy nyitott gazdaságunk van, de ezzel együtt komplex is. Ha a magyar gazdaság nem lenne exportorientált, akkor mindenki sokkal szegényebb lenne.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt tranzit ország, így a legfontosabb, hogy a keletről érkező szállítmányok Magyarországon keresztül menjenek nyugatra. Ezért van szükség az utak és a vasutak fejlesztésére.

Kiemelte, hogy az utóbbi időben ugyan megnövekedett az államadósság, de ez nemzetközi tendencia, például az osztrák államadósság még a magyarnál is magasabb. Felidézte, hogy 2010-ben 80 százalék feletti volt az államadósság, amit egyszer már sikerült lejjebb vinnünk, ez folyamatos prioritás a magyar gazdaságpolitikában, az emelkedés tehát csak átmeneti.

Az inflációról is beszélt a miniszterelnök, aki leszögezte, hogy sok helyen jóval rosszabbak a mutatók a magyarnál. Úgy véli ez a jövőben is így lesz, mert a klímapolitikát Brüsszel nem tudja kezelni.

Brüsszel olyan döntéseket hoz, ami az energiaárakat emeli. Ráadásul büntetik azokat, akiknek saját autója és ingatlana van, ez pedig egy adóemelés, ami szintén az inflációt fogja emelni – fogalmazott.

„Öt gazdasági csapdahelyzetet kell elkerülni a következő tíz évben”

A kormányfő szombaton úgy fogalmazott: „a gépház működik, a kassza csörög”, „mindenkinek van munkája”, tehát nem szükséges pályát módosítani. Szerinte azonban a jövőben öt olyan csapdahelyzet állhat elő a magyar gazdaság számára, amelyekbe „beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket”.

Az első ilyennek a magas külföldi tulajdon csapdáját nevezte, a másodiknak pedig azt, hogy az exportáló nagyvállalatoknak domináns szerepe van és nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kis- és középvállalkozó az exportáló cégek között.

A miniszterelnök úgy látja: a harmadik csapda a negatív profit egyenleg csapdája, a negyedik a dualitásé, az ötödik pedig a vidék lemaradása.