
"Messze még a cél, várjuk a támogatásokat" - túl van Léni az első őssejtkezelésen
Léni megkapta az első őssejtkezelést.
Ismét az eredeti helyén áll Bibó István szobra az áthelyezett Markó utcai felhajtó felső rakparti végén. Az id. Antall József rakpart Parlament és Margit híd közötti szakaszának átépítése a tervek szerint halad.
A pesti alsó rakpart gyalogosbarát megújításának látványos szakasza volt, hogy elmozdították a Markó utcai rámpát és a megtámasztását szolgáló támfalat. A jelentős munkára azért volt szükség, hogy biztosítsák az új gyalogos sétány, valamint a közút megfelelő szélességét, miközben az örökségvédelem alatt álló lépcsős partfal érintetlen marad. A rámpa sarkában 2005-ben helyezték el Bibó István politikus, az 56-os forradalom kiemelkedő alakjának mellszobrát. Az átépítés idejére elszállították, most azonban a munkák abba a szakaszba értek, hogy Bibó István szobra – alkotója, Széri-Varga Géza szobrászművész jelenlétében – visszakerülhetett az eredeti helyére.
Az 1885-ben kialakított rakpartszakaszt miniszteri rendelettel műemléknek nyilvánították, a Duna-part látképe pedig 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A látkép nem sérül a munkák során, sőt az új sétánynak köszönhetően séta közben gyönyörködhetnek majd a dunai panorámában az odalátogatók. A pesti alsó rakpart júniusban indult felújítása ütemezetten halad, a munkával tervezetten decemberre készülnek el. Az id. Antall József rakpart Parlament és Margit híd közötti szakaszának átépítésével egybefüggően sétálhatóvá válik a Duna partja. A projektnek köszönhetően megszűnnek a kihasználatlan burkolt felületek, emellett zöldebbé válik a partszakasz, a frissített terveknek köszönhetően talajkapcsolatos fákat is ültetnek a beruházás során.
Bibó Istvánt (1911–1979) a XX. század egyik legnagyobb politikai gondolkodójaként tartják számon. Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Legfontosabb munkáit 1945-1948 között írta, ide sorolható A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmánya, A magyar demokrácia válsága és a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című műve.
Léni megkapta az első őssejtkezelést.
Több millió ember fogyaszt rendszeresen kábítószert.
Szörnyen indult a nap.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre