Borz, szarvas, róka és genetikailag módosult vaddisznók: beveszik Budapestet a vadállatok - Fotók!

A Metropol utánajárt annak, hogy miért lettek sűrűbbek az állatlátogatások. Összeszedtük az utóbbi idő emlékezetes vadállatészleléseit, a Pilisi Parkerdő munkatársa pedig meglepő információt árult el a vaddisznók legújabb generációjáról.

Ezért egyre több a vadállat a városokban

„Elsősorban az emberlakta terület terjeszkedik egyre inkább az erdő határa felé” – árulta el lapunknak Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője. „Nem arról van szó, hogy nincs elég táplálék az erdőkben, hanem arról, hogy az emberlakta területeken a vadállatok könnyebben hozzá tudnak jutni az élelemhez. Egy kerítésen átdobott konyhai vagy zöldhulladék például ínyenc falat egy vaddisznó számára.”

A Pilisi Parkerdő és a Gödöllői Szent István Egyetemmel közösen végzett egy kutatást, hogy mi lehet az oka a vadállatok egyre gyakoribb városi jelenlétének.

„Arra a megállapításra jutottunk, hogy mostanra már genetikailag elkülöníthető egy olyan vaddisznó-populáció, ami kifejezetten belterületen él, és már nem is megy szívesen vissza a vadvilágba. Nekik már nincs kapcsolatuk az erdőben élő vaddisznókkal” – mondta a szóvivő. „Ha egy kicsit nyugatabbra tekintünk, más országok nagyvárosaiban ugyanígy megfigyelhető a jelenség.”

Vaddisznó-behatolás Újpesten

Július elején a kora reggeli órákban egy újpesti lakos lencsevégre kapott egy vaddisznót, ami sietve kocogott Farkaserdőből a Káposztásmegyer I-es lakótelepénél található villamossínek irányába. Állítólag régebben volt egy párja is, de mióta az elpusztult, szingliként hozza a frászt a környéken lakókra.

Dunában úszkáló szarvas

Június közepén nem mindennapi pillanatokat éltek át a rakparton nézelődő emberek, ugyanis egy szarvas profi versenyzőket megszégyenítő távokat úszott a Duna vizében, olykor még az áramlattal szemben is. A motorcsónakos rendőröknek nem sikerült becserkészniük a vadat, ami végül a Gellért-hegyi víztározó körül partra bukdácsolt, majd eltűnt a budai erdőkben.

Rókavacsora a kertben

Korábban a Metropol számolt be arról a videofelvételről, amelyet egy II. kerületi kertes házban élő olvasónk kamerája rögzített. A felvételen az látszik, ahogy éjszaka egy róka besompolyog a kertjükbe, majd néhány perces kaparászás után egy cserepes virág alatt elkap egy kisebb rágcsálót, de nem ez volt az egyetlen ilyesmi észlelés. A Facebook-csoportokat elárasztották különböző történetekkel, hogy egyre többen látnak az esti órákban a városba merészkedő rókákat.

Borz a Délinél

Májusban egy borz nézett körül a Déli pályaudvaron. Először megtekintette az Alkotás utcai üzletsort, majd kóborolt egy kicsit az aluljáróban. Valószínűleg ő is finom falatok után kutatott. Az olvasói felvételen világosan kivehető az állat.

Mit tegyünk, ha vadállattal találkozunk?

– A legfontosabb dolog, hogy ne próbáljuk megközelíteni, és biztosítsunk neki menekülőutat. Vaddisznó esetében távolról megpróbálkozhatunk egy tapsolással, vagy egy hangosabb kiáltással is.

– Ha beteg rókával találkozunk, könnyen lehet, hogy veszett, ezért azonnal hívjuk a Nébih erre a célra létrehozott telefonszámát: +36 (80) 263 244.

– Számos önkormányzat alkalmaz mezőőrt vagy olyan vállalkozót, amely a belterületre tévedt vadak kezelésével foglalkozik. A parkerdo.hu weboldalon választ kaphatunk a vadállatokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseinkre.

Hogyan ismerjük fel a veszett állatot?

A Nébih útmutatója a tüneteket felsorolva segít felismerni a betegséget, ami az emberre átterjedve szinte 100 százalékban halálos.

– Dühöngő viselkedés: az állat viselkedése először megváltozik, élénk lesz, tompult, hangja rekedtté válik, esetleg nyálzani kezd. Később ingerlékenység alakul ki, és nyelési nehézségekkel küzd, majd idegbénulás miatt az állat nem tud nyelni, tekintete kancsallá válik, állkapcsa lógni kezd, és csorog nyála, majd beáll a bénulás.

– Csendes viselkedés: a dühöngő tünetek teljesen elmaradnak, és a viselkedés megváltozása után egyből a bénulás alakul ki nála.

– Az embertől való ösztönös félelem elmaradása, illetve az, hogy adott faj viselkedésével ellentétesen cselekednek. A veszett róka például nappal is aktív, hagyja magát megközelíteni, sőt akár azt is engedi, hogy megsimogassák. Ha sokk éri, a viselkedése dühöngésbe is átmehet, de talán a legárulkodóbb jel, hogy néha görcsrohamai vannak.