Veszélyes a delta-variáns, de jöhet még rosszabb is

Az elmúlt másfél évben eddig négy aggodalomra okot adó vírusmutáció bukkant fel. Ezek közül kettő, az alfa és a delta az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint különösen nagy ugrást hajtott végre az átviteli képességüket illetően. Utóbbi felel például a megbetegedések több mint 90 százalékáért az Egyesült Királyságban.

Sajnos azóta már azt is tudjuk, hogy mind a négy változat jóval fertőzőbb, mint az eredeti, vuhani. Az a kérdés, vajon meddig növekszik a jövőbeni megbetegedést okozó mutációk fertőzőképessége, és mennyire hatékonyan védenek majd ellenük az oltások.

Másfél év alatt két olyan variáns is elterjedt, amelyek egyenként 50 százalékkal fertőzőképesebbek, ezt jól jelzi, hogy a vírus gyorsan változik és alkalmazkodik, vagyis a SARS–CoV-2 vírusnak még van hova fejlődnie. A virológusok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez még nem jelenti azt, hogy mire eljutunk az omega-változatig, egy megállíthatatlan fenevaddal lesz dolgunk.

A Covid–19 mutánsváltozatai:

alfa – B. 1.1.7. – brit variáns

delta – B1.617.2. – indiai variáns

béta – B1.351 – dél-afrikai variáns

gamma – P.1 – brazil variáns

Milyen „trükköket” vet be a vírus, hogy könnyebben tudjon terjedni?

Tovább marad a levegőben.

Hatékonyabban meg tudja nyitni az utat a sejtek felé.

A betegek több vírusrészecskét adnak ki magukból, amit az egészségesek lélegeznek be.

Megváltoztathatja, hogy a fertőzés melyik szakaszában terjed át másik emberre.