Az üveg, a műanyag vagy az alumínium a legjobb megoldás?

1. lépés: Hogyan készülnek?

A fogyasztói társadalom óriási mennyiségű palackozott vizet, üdítőt és más italokat vásárol nap mint nap. Ez az igény pedig évről évre egyre csak nő. A csomagolóanyag környezetre gyakorolt hatását egész életciklusára nézve érdemes megvizsgálni. Először is figyelembe kell venni, hogy mégis hogyan kerültek a boltok polcaira?

Műanyag

Nevéből is adódóan egy mű, tehát mesterséges anyagról van szó. Mesterséges előállítása jól indokolja az elmúlt években egyre erősödő műanyagellenes hangulatot. A műanyagok 99%-a fosszilis energiahordozóból, kőolajból és földgázból készül. Ezeket az alapanyagokat apróbb darabokká alakítják, úgynevezett monomerekké, majd kémiailag összekötik, így hosszú láncokat hoznak létre, amelyeket polimereknek neveznek. Ezek a polimerek alkotják a műanyagot, amelyből aztán vizespalackok készülnek.

A műanyagok előállításához szükséges nyersanyagok kinyeréséhez szükséges az óceánjainkban történő olajfúrás és a földgáz repesztése káros hatással van a környezetünkre, és veszélyezteti egészségünket. Rendkívül fontos mérföldkőhöz érkeztünk, hisz az Európai Parlament és a Tanács 2019/904 irányelve alapján az uniós tagállamok kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni bizonyos egyszer használatos műanyagokat forgalomba hozatalának megtiltása érdekében. Magyarországon a 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján tilos bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket (például szívószál) 2021. július 1. napjától forgalomba hozni.

Pontszám: 2/5

Üveg

Összetételét tekintve lényegében cseppfolyósított homok, szódabikarbóna – ami egy természetesen előforduló nátrium-karbonát –, mészkő, újrahasznosított üveg és különféle adalékok alkotják az italainkat tároló üvegpalackokat.

A mészkő segít megakadályozni az üveg mállását, és értékes alapanyag az üvegpalackok számára. Az üledékes kőzetet általában egy kőbányából bányásszák – akár a föld felett, akár a föld alatt. A környezet szempontjából a mészkőbányászat viszont szennyezheti a vizet és hozzájárulhat a zajszennyezéshez.

Pontszám: 4/5

Aludobozok

Egy teljesen új alumíniumdoboz bauxitból készül. A bauxitbányászat viszonylag hatékonynak tekinthető, hisz egy négyzetméter földfelszínről egy év alatt egy tonna nyersanyag kinyerését teszi lehetővé. Talán kevesen tudják, hogy az italosdobozok többsége ma már nem elsődleges nyersanyagból, hanem nagyrészt újrahasznosított alumíniumból készül. Európában az aludobozok újrahasznosított tartalma már 70% felett található, ráadásul a bezárt lelőhelyeket teljes mértékben rehabilitálják, ezzel visszaállítva eredeti állapotát.

Pontszám: 4/5

2. lépés: Szállítás

A különböző anyagokba becsomagolt termékek szállításából adódó környezeti terhelés alapanyagonként eltérő.

Műanyag

A műanyag palackok szállításából adódó környezeti terhelés költségei akár meg is haladhatják a műanyag palack létrehozásának költségeit. Ez természetesen távolságtól is nagyban függ, viszont elég nyugtalanító ebbe belegondolni is.

Alapvetően a műanyag palackok nagyon könnyűek, viszont a palackok formája nem teszi lehetővé a helyhatékony szállítást, hisz egy szorosan megpakolt kamion raktere minden esetben „levegőtˮ is szállít. Kevesebb termékkel megpakolt kamionnak pedig többször kell fordulnia, így a könnyű palackok szállítása összességében közepes üzemanyag-szükséglettel jár.

Pontszám: 3/5

Üveg

Az üvegpalackoknak van egy nagy és tagadhatatlan környezetterhelő hozadéka – ezek a palackok bizony nehezek. Az üvegpalackok szállítása ezáltal lényegesen több energiát igényel, mint a könnyebb műanyag palackos társaik. Az üveg ráadásul törékeny, ezért a szállítmányozók nem tudják olyan szorosan csomagolni az üvegpalackokat egy teherautóba, mint a műanyag palackokat vagy alumínium italdobozokat.

Pontszám: 2/5

Aludobozok

Az emberek szeretik az aludobozokat, mert kicsik, könnyűek és légmentesek. Praktikus formájuk és méretük azt eredményezi, hogy az aludobozos italok szállításával üzemanyagot takarítunk meg – több doboz kevesebb helyen is elfér, könnyű súlyuk pedig kevesebb üzemanyag-felhasználást jelent. Mivel az alumínium nem különösebben törékeny, a dobozok szállításához kevesebb kartoncsomagolás szükséges, így biztosítva további helyet az újabb dobozoknak. Egy teherautón hozzávetőlegesen 2,5-szer több alumíniumdoboz fér el más italcsomagolásokhoz képest.

Pontszám: 5/5

3. lépés: Hova kerülnek

Megvettem, megittam, kiürült – utána mi történik? Mind a műanyag, az üveg- és az alumíniumcsomagolás újrahasznosítható. Lenne.

Műanyag

A műanyagok újrahasznosítási aránya meglehetősen alacsony – a valaha előállított műanyag mindössze 9%-át dolgozták fel újra. A nem újrahasznosított műanyag egy kisebb részét energiát előállítva égették el, nagyobb részét hulladéklerakóba küldték, ahol akár 500 évig is tarthat, mire végül lebomlik. Fontos megjegyezni, hogy emellett a műanyag jelentős része továbbra is szemétként természeti rendszereinkbe szivárog és pusztítja azokat. Ennek eredményeképpen az évszázad közepére óceánjainkban több műanyag lehet, mint hal.

Pontszám: 2/5

Üveg

Az üvegpalackok 100%-ban minőségük romlása nélkül végtelenül újrahasznosíthatók. Ezt nem lehet mondani a műanyagról. A szelektíven gyűjtött tört üvegből korlátlan alkalommal lehet újra üvegpalackot gyártani, azonban az újrahasznosításhoz nagyon magas hőmérsékletre kell hevíteni az anyagot és ott formázni. Ez ugyancsak túlzóan sok energiát igényel és nagy a szénlábnyoma is. Betétdíjas üvegpalack esetén a kérdés árnyaltabb, összetettebb. Ilyenkor nem kell új üvegpalackot előállítani, azonban a visszaváltott palackot vissza kell szállítani az üdítő töltését végző vállalathoz. Környezetterhelő vegyszeres mosás után új címkét helyeznek el rajtuk és új zárókupakra, tehát minimálisan új nyersanyagra is szükség van. Az összhatás azonban kisebb, mint ásványi anyagból egy új üvegpalack előállítása.

Pontszám: 3/5

Aludobozok

Az üveghez hasonlóan az alumíniumdobozok is 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatók. Az alumínium újrahasznosítása gyors és gazdaságos, hisz az elsődleges gyártáshoz szükséges energia mindössze 5% át igényli, így ökológiai lábnyom tekintetében is hatékonyabb italcsomagolás. Ezt igazolja, hogy a valaha forgalomba került alumínium 75%-a ma is forgalomban van. Az újrafeldolgozási programok részeként világszerte újrahasznosítják őket. Egy megfelelő helyre kerülő alumínium italdobozból 60 nap múlva újra termék lehet az üzlet polcain.

Pontszám: 5/5

És a győztes…

#1. Aludoboz

A legjobb választás az egyszeri italok vásárlásakor a végtelenszer újrahasznosítható alumínium italdoboz. Mindig, amikor újrahasznosított aludobozokat vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy környezettudatosan döntöttél. Alacsony szállítási lábnyomuk és könnyű újrahasznosíthatóságuk győztessé teszi őket.

Pontszám: 14/15

#2. Üveg

Második helyezett az üveg lett. Az üvegcsomagolású italokat akkor érdemes választani, ha nincs lehetőségünk újrahasznosított dobozok mellett dönteni. Az üvegpalackok viszonylag ártalmatlan alapanyagokból készülnek, és az alumíniumdobozokhoz hasonlóan teljesen újrahasznosíthatók. Nehéz súlyuk és szállítási lábnyomuk miatt kapott alacsonyabb értékelést az alumíniumhoz képest.

Pontszám: 9/15

#3. Műanyag palack

Ugyan a szállítás során a műanyagnak kisebb a környezeti terhelése az üveggel szemben, de nehéz figyelmen kívül hagyni a gyártás során felhasznált hatalmas fosszilisnyersanyag-igényét és a teljes élete során keletkező szénlábnyomot. Ráadásul az a műanyag, amely nem kerül a szelektív gyűjtőbe, hatalmas szennyezőanyag lehet a környezetünkben, pusztítva az élővilágot és szennyezve az ökoszisztémákat. Felelőtlen műanyaghasználatunk rombolja a bolygót, ezért került a ranglista legaljára.

Pontszám: 7/15

A cikk Lauren Murphy: Beverage Container Showdown: Plastic vs. Glass vs. Aluminum tanulmánya alapján készült, amely eredeti angol nyelven ezen a linken érhető el!