Magyarországon sokféle oltás kötelező, ezért eltűnt egy sor olyan betegség, ami még Nyugat-Európában is pusztít. Nálunk a védőoltások szempontjából majdnem 100 százalékos az átoltottság, ami az Európai Unión belül nagyon magasnak számít.
Magyarország nemcsak a koronavírus elleni védekezésben jár élen, de világszinten is példaértékű a gyermekek átoltottsága, aránya magasabb, mint 98%. A védőoltások segítségével már 27 súlyos betegség ellen létezik hatékony védelem – tájékoztatott az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. A WHO által készített becslések alapján a világon évente 3 millió ember életét mentik meg a vakcinák, miközben körülbelül 1,5 millió ember veszti életét olyan betegségben, amit oltással gyógyítani lehetett volna.
2017-ben kiugróan sok kanyarós megbetegedést tapasztaltak Európában, összesen 14 451 esetről számoltak be, többségüket Romániában és Olaszországban regisztrálták. A Magyarországon kötelező MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni) oltásnak köszönhetően 2017-ben 99%-os átoltottságot mértek, és csak 36 kanyarós megbetegedést jelentettek. Európában az átlag jelentősen alacsonyabb volt, hiszen a kanyarós betegek 87%-a nem kapott védőoltást.
A védőoltásokat azért alkalmazzuk, hogy az immunrendszer működését felkészítse a kórokozóval való találkozásra. A gyerekkori oltások kifejezetten fontosak, hiszen a felnőttkori immunizáció kialakításában segédkeznek. Ennek a rutinnak fontos része, hogy egyes gyermekkori oltásokat ismételjenek, másrészt új védőoltásokat is fel kell venni. A Magyarországon már évek óta használatban lévő oltások működésének lényege, hogy legyengített vagy elölt kórokozókat tartalmazó vakcinát adnak be, amire a szervezet immunválasza védőhatást hoz létre. Érdekesség, hogy a jelenlegi kínai és orosz koronavírus vakcinák is hasonló technológiával működnek.
Európán belül jelentős eltérések tapasztalhatók az átoltottság mértékében, ennek oka a tagállamonként eltérő oltási szabályozás, a vakcinák növekvő ára. Jelenleg Magyarországon a gyerekek oltása oltási naptár alapján történik:
0–4 hetes korban: BCG (Tuberkulózis/Tüdőgumókór elleni oltás)
2 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13 (diftéria, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás oltóanyag, HiB – Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag)
3 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB
4 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13
12 hónapos korban: PCV13 (konjugált Pneumococcus vakcina)
15 hónapos korban: MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola)
18 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB
6 éves korban: DPTa-IPV
11 éves korban: MMR, dTap
12 éves korban: Hepatitis B
Németország: Az országban Magyarországgal ellentétben nincsenek kötelezővé téve a különböző védőoltások, csak ajánlott oltásaik vannak. Németországban nincs olyan védőoltás, amit ne támogatnának, hazánkban egyetlen ilyen van, a pneuomococcus elleni oltás.
Ausztria: Az osztrák védőoltási rendszer sok vakcinát nem támogat, ráadásul egy bizonyos kor után sok vakcina elveszti az ingyenességét, ráadásul egy kötelező védőoltás sincsen.
Olaszország: Nagyban hasonlít a magyarországi rendszerre, itt is, ott is azonosak a kötelező védőoltások.
Románia: Romániában gyakran váltogatják, hogy milyen oltások kötelezőek éppen. Pár évvel ezelőtt például a kanyarót vették fel a kötelezően beoltandó vakcinák közé, hiszen nagyon megugrottak az esetszámok. Magyarországon ezzel ellentétben elég kiszámítható maradt az oltási rendszer, annyi változás van, hogy pár évtizedenként egy-egy újabb védőoltással bővítik a meglévők számát.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre