Csernobil még mindig kísért! 35 éve, hogy felrobbant az atomerőmű – Fotók!

A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.04.26.
megemlékezés

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában.

Gyertyákat gyújtó emberek az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen a Csernobil közelében fekvő Pripjatyban (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

Üresen álló épület az ukrajnai Csernobil közelében fekvő elhagyatott városban (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Egy másik elhagyatott épület szintén Csernobil közelében (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került.

Pripjaty város: 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Fények egy elhagyatott épület ablakaiban

A fényeket a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok tiszteletére gyújtották meg (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Nincs Csernobil okozta démontumor

Ahogy azt a Metropol is megírta, a csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987–2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás