Skrabski Fruzsina: Az emberi szív uralkodik a rossz fölött!

Skrabski Fruzsina a Traumáinkon innen és túl című új filmjében Szabó Borbála író, Bodacz Balázs műsorvezető és egy szakértői csapat kíséretében arra vállalkozik, hogy utána járnak, hogyan lehet meghaladni a szülői mintákat. A dokumentumfilm főszereplői képesek voltak bántalmazott gyermekből - hétköznapi hősként - másokat védelmező, segítő felnőtté válni.

Nézzen bele a trailerbe!

">

Skrabski Fruzsina rendezőként a Biszku Bélával készített (Bűn és bűntetlenség), illetve az Elhallgatott gyalázat című történelmi filmjével hívta fel magára a széles nyilvánosság figyelmét. A közelmúltban producerként örülhetett a Népírtás Pozsonyligetfalun sikerének, amely a legjobb dokumentumfilm lett a Szlovákiában megrendezett nemzetközi Edufesten, és időközben beválogatták a Prague International Monthly Film Fesztiválra is.

A Traumáinkon innen és túl a youtube trendeket követve, animációkkal tűzdelt, és akár egy kamasz számára is izgalmasan elkészített dokumentumfilm szakértői csapata azt a kérdést feszegeti: vajon mi kell ahhoz, hogy egy bántalmazott gyermek hátat tudjon fordítani örökölt sorsának, és más életet éljen felnőttként.

A film elején Skrabski Fruzsina azzal kezdi, hogy a mai életvezetéssel foglalkozó pszichológiai folyóiratok többsége szerint, nincs arra lehetőség, hogy meghaladjuk a gyermekkori mintákat. „Tényleg nincs?”- veti fel provokatívan a rendező, szerkesztő, riporter, producer, aki szüleinek: Kopp Máriának és Skrabski Árpádnak köszönhetően szerető és támogató családban nőtt fel, mégis érzékennyé tudott válni mások szenvedése iránt.

-A szüleim írtak egy könyvet: Boldogságkeresés útjai és útvesztői címmel, abban benne van a mi boldog életünk is. A lényege, hogy rengeteget dicsértük egymást - ez egy nagyon egyszerű trükk, amit bárki, bármikor átvehet – árulja el nekünk Skrabski Fruzsina. Kérdésünkre, hogy hogyan képes ilyen empátiával közelíteni a nehéz sorssal megpróbált emberek életéhez az, aki a jóba született bele, azt feleli: a szerencsés gyerekkor felelősség.

-Mindig volt bennem valami harcos, aki küzd a világ gonoszsága ellen. Már gyerekkoromban megvédtem, akit bántottak, jártam elfekvőbe idős néniket ápolni, az idős rokonoknak is rendszeresen bevásároltam. Mindig nagyon szerettem az idős embereket, az ő sorsuk történeteit és igazságtalannak tartottam, hogy beleszülettem a jóba. Az az érzésem, hogy ebből adni kell másoknak.

Ezzel a felelősség-tudattal mutat be élő példákat Skrabski Fruzsina, azt bizonyítandó, hogy van esély a legsötétebb múltból is kilépni. Riporterként Jordan Petersont idézi, aki azt állítja, hogy azoknak a többsége, akiket bántottak gyerekkorukban, nem bántják a saját gyerekeiket. Ezt egy kis matekkal is igazolja. Ha egy szülő mind a 3 gyerekét bántotta, és mindegyiküknek 3 gyereke születik, és ők is mind bántják a gyermekeiket, akkor az első generációban 3 bántalmazó lenne, a másodikban 9, a harmadikban már 27, és a 20. generáció után több mint 10 milliárd ember szenvedne bántalmazott szituációban, azaz többen, mint amennyi a föld lakossága. E helyett a bántalmazás eltűnik a generációk során.

-Ez bizonyítja, hogy az emberi szív uralkodik a rossz fölött! – hangzik el a bíztatás Skrabski Fruzsinától, és ennek igazságát támasztják alá saját életükkel a dokumentumfilm főszereplői, többek között Szabó Borbála, Danó Éva, Bagi Iván, Dunai Attila, Tóth Zsé Ferenc is.

-Ennek a filmnek a készítése egy csodálatos csoportterápia volt. Emberóirásokat, nagyon okos pszichológusokat, pszichiátereket ismerhettem meg, és a riportertársaim is nagyon eredeti emberek. Tehát egy nagyon jó közösséggel kutathattuk együtt, hogyan győzhetők le a rossz szülői minták.

Tóth Zsé Ferenc: A változtatásban a baráti kör motivált

Tóth Zsé Ferenc – állami gondozásban nőtt fel, súlyos látássérült, börtönben is volt. Majd úgy döntött, hogy kezébe veszi a sorsát. Jelenleg a 3. diplomáját szerzi, fogyatékos otthonban gondozó és a szegény gyerekeken segítő Tündérkör Alapítványt vezeti. Idén megnyerte a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Kopp-Skrabski-díját.

-Én tudom milyen az, hogy 12 évesen mínusz 16 fokban kikerülsz az utcára. Tudom milyen az, mikor 10 évesen több napig semmit nem eszel. A változtatáshoz akaraterő kellett, elhatározás, amiben a baráti kör motivált. Bekerültem egy olyan baráti körbe, ahol voltak szülők, és engem is szerettek. Másoknak adni és segíteni, az nekem is erőt ad.

Szabó Borbála: Van olyan, hogy te magad csinálsz hülyeséget

Szabó Borbála író. A Nincsen apám, sem anyám életrajzi könyvében egy gyerek szemével írja le a válás borzalmát, és az ennek következtében alkoholistává vált édesanyjával való küzdelmeit. Borbála több könyv és színdarab szerzője, 4 gyerekes édesanya. A dokumentumfilmben riporterként és főhősként is láthatjuk.

-Itt nem arról van szó, hogy folyton látom magam előtt a berúgott, imbolygó anyukámat, hanem az állandó szorongások megbetegítik a gyerek lelkét. Kérdés, hogy az én gyerekeimnek hogyan adom át, mi lesz a következő generációban? Egy idő után muszáj felnőttként felelősséget vállalni a viselkedésünkért. Nem lehet még negyvenes fejjel is a szüleinket vádolni. Van olyan, hogy te magad csinálsz hülyeséget és kész.

Danó Éva: A segítő emberek az esélyeim

Danó Éva a gyerekvédelemben esetmenedzser. Cigány családban nőtt fel, apukája alkoholista, szülei munkanélküliek voltak. Rengeteg bántalmazás érte gyerekkorában, amit megírt és a Terézanyu novella pályázaton nyert vele. Évát a szomszéd lelkész felesége karolta fel, és tudatosan tört ki nehéz élethelyzetéből, majd diplomát szerzett, férjhez ment és ma 3 gyerek boldog anyukája.

-Anyámat verte az apám, ő meg minket. Van olyan verésemlékünk, amit örültünk, hogy túléltünk. Én más ember akartam lenni, másképp élni. Nagyon szerettem az anyámat, annak ellenére, amilyen volt. Azok az emberek, akik segítők, nekem ők az esélyeim. Raktak le elém köveket, és az volt a kulcs, hogy én azokra lépjek rá.

Dunai Attila: Egy fiókba vitt haza

Dunai Attila csapatépítő tréner, HR-filozófus, játékmester. Attilának éltek a szülei, de fizettek idegen szülőknek, hogy ők neveljék a gyereküket, végül a Fóti Gyermekvárosba került. Könyvből és kigondolva kellett megtanulnia, hogyan legyen jó barát, férj és apa.

-Anyám albérletben lakott, engem egy fiókba vitt haza a kórházból, aztán hetes bölcsődébe adott, majd nevelőszülőkhöz. Verset írtam Senki ivadéka címmel, szemre hányást is tettem neki, mire ő azt mondta: „És azt nem gondolod, hogy nekem is nehéz volt?” Életemben először gondoltam bele az ő szemszögéből az életbe. Csoda, hogy végül harmadszorra nem mondtam nemet a házasságra és van családom.

Akkor a gyerek megszépül

Böjte Csaba ferences szerzetes nevelőotthonaiban több, mint 6000 gyerek nevelkedett eddig, sokan közülük már kirepültek, de összesen 1 került közülük börtönbe. A dokumentumfilm Csaba testvér háza táján is körülnéz, mi lehet az ő nevelési módszerének a titka?

-Megkérdezték tőlem tanáremberek, hogy a mi gyerekeink miért nem lökdösődnek? Visszakérdeztem: maga, mikor bemegy a tanáriba mit mond? „Jaj, hülye kölkek, hogy lefárasztottak!”- jött a válasz. Úgy gondolom, hogy valahol itt lehet a különbség. Egy gyerek olyannak látja magát, amilyennek az én szemem tükre mutatja. Ha egy gyerek azt látja, amikor az én szemembe néz, hogy „hülye állat”, akkor annak is fogja érezni magát. Ha rám néz, és az én szemem tükre azt mutatja: jaj de aranyos vagy, akkor a gyerek megszépül.

Szakértő csapat

A Traumáinkon innen és túl szakértői: Prof. Dr. Bagdy Emőke pszichológus, Berényi András pszichológus, Böjte Csaba szerzetes, Dr. Harangozó Judit pszichiáter, Dr. Kádár Annamária pszichológus, Kosza Erzsébet nevelő, Menyhárt Ernő és Menyhárt Rita nevelők, Orvos-Tóth Noémi pszichológus, Szemeti Krisztina nevelő.