Lassabban szállíthatja le az Európai Unióba a megrendelt vakcinákat a BioNTech és az amerikai Pfizer. A cégek alapítói arra figyelmeztetnek, hogy a fennakadásokra addig lehet számítania az EU-nak, amíg nem jelennek meg a piacon a többi gyógyszergyár termékei is, illetve január végén dől majd el, képes lesz-e a két cég új partnert találni az előállításra, hogy bővíteni tudják a kapacitást.
Miután az Európai Unió hatóságainak több idő kellett a vakcina jóváhagyásához, mint más országoknak, és Brüsszel nem rendelt nagy mennyiségű oltóanyagot, lassabban érkeznek meg az európai piacra a vakcinák, még akkor is, ha elsőként a német vállalat nyerte az oltóanyagversenyt.
Spiegelnek Uğur Şahin a BioNTech vezérigazgatója arról beszélt, hogy szerinte az Európai Unió tehet a kialakult helyzetről, hiszen az Amerikai Egyesült Államok már lekötött 600 millió dózis vakcinát, ezzel szemben az Unió novemberig várt azzal, hogy ennek a felét megrendelje.
A gyártás mellett nehezíti a helyzetet, hogy továbbra is folynak tesztvizsgálatok annak megállapítására, hogy az oltóanyag alkalmas-e többféle mutáns semlegesítésére.
A vezérigazgató elmondása szerint, a vírus erős mutálódása esetén lehetséges a vakcina „testre szabása”, vagyis a jelenlegi vírusantigének genetikai információit behelyettesítik az új, mutált víruséival. Ez a folyamat hat hetet venne igénybe.
A kutatók arra számítanak, hogy az oltással kialakuló védettség időtartama megegyezik majd az egyéb fertőződések nyomán kialakuló természetes védettség időtartamával. A védettség tovább növelhető a második védőoltással, egy esetlegesen egy évvel később beadandó, harmadik védőoltással pedig még nagyobb hatásra lehet számítani.
Várhatóan nyár végén piacra kerülhet az a típusú oltóanyag, ami magasabb hőmérsékleten is tárolható lesz. A Pfizerrel közösen gyártott jelenlegi vakcinát ugyanis mínusz 70 fokon kell tárolni.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre