Nagy fába vágta a fejszéjét Kandász Andrea és férje. Házfelújításba kezdtek, és mindezt saját kezűleg teszik. Ha épp nem forgatnak, vagy nem az utómunkálatokat végzik, falaznak, szigetelnek, burkolnak. Olyan közös munka ez számukra, ami a házasságukat is építi.
Kandász Andreáék három évvel ezelőtt vásároltak Budán telket. Úgy döntöttek, saját kezűleg újítják fel a melléképületet, ahogy azt ők megálmodták. Hónapok óta folynak a munkálatok, és már látják az alagút végét. Bár nem sietnek sehova, ugyanis ez igazi örömmunka számukra.
– Az én drága férjem, amikor geológia szakra járt az egyetemen, hegymászóként építkezéseken dolgozott, hogy ebből finanszírozza a tanulmányait. Bár nem ez a hivatása, de kísérletező típus, így minden szakmát kitanult. Mindketten rengeteg szellemi munkát végeztünk, számítógép mellett, az elmúlt 30 évben, rájöttünk, hiányzik, hogy kint legyünk. Úgy érzem, én is akkor vagyok igazán a helyemen, amikor a szabadban csinálok valamit. A felújítás egy része pedig pont ilyen, így elkezdtem segíteni Ferinek – kezdte mosolyogva a Metropolnak Andrea, vagy ahogyan a barátai nevezik, Kandi.
– A futás mellett jártam edzőterembe is, de most felesleges, hiszen ugyanazokat a mozdulatokat csinálom, miközben tudok Ferinek segíteni. Óriási motiváció számunkra, ahogy látjuk, egyre közelebb kerülünk a célunkhoz. Nem pénzspórolás miatt csináljuk elsősorban, hiszen közben örömünket leljük benne, és az építkezés még szorosabbá fűzte az egyébként is jól működő házasságunkat. Csapatépítő program!
Úgyhogy az én párom most a főnököm, a szellemi munkában viszont ez fordítva van, a vállalkozásunkban nekem kell a végső döntéseket meghozni.
Nagy, pillogó szemekkel nézek rá, csodálom, hogy mennyi mindenhez ért. Kapcsolatújító programnak is remek. Nagyon büszke vagyok rá. Kiadja nekem a részfeladatokat, én pedig mindent megcsinálok, a segédmunkása lettem – mesélte nevetve a műsorvezető.
Kandiék már sok munkálaton vannak túl, és bár rendkívül fárasztó a fizikai munka – minden elismerésük azoké, akik ezzel a nehéz szolgálattal keresik a kenyerüket –, de ők örömmel teszik, mert testmozgásként fogják fel…
– Sok mindennel megvagyunk. Na jó, azért 90 százalékban a férjemé az érdem! – mondja nevetve. – Amit bontani kellett, megcsináltuk.
Közben fürdőszobát és konyhát építettünk, falaztunk, szigeteltünk, a nyílászárókat is kicseréltük, gipszkartonoztunk, burkoltunk.
Nincs már sok hátra, tulajdonképpen festeni kell és a nappaliban a padló lerakása vár ránk. Nem csak irodának szeretnénk használni, vedégházként is funkcionál majd és milyen jó lesz ránézni, hogy mi csináltuk, és felidézni a felújítás emlékeit – mondta érdeklődésünkre Andrea, aki vallja, az ember addig él, amíg mozog.
Neki az élete mindig is a pörgésről szólt, sosem unatkozott, de így van ez rendjén.
– Ha nem csinálunk semmit, csak leülünk, bámuljuk a tévét motiváció nélkül, a sejtek, a hormonok nem aktivizálódnak, nem kapnak elegendő oxigént, nem termelődik elég boldogsághormon és ez nem tesz jót a szervezetnek és a lelkünknek. Minden szokás kérdése, ha már megszoktuk a mindennapos mozgást, egy idő után hiányolja a szervezet.
A stressz sem tesz jót, mi igyekszünk ezt kizárni az életünkből.
Bár elég szenvedélyesek vagyunk, úgyhogy nekünk is sokszor nehezen megy. Ellenszerként próbálunk mindent örömmel tenni, ilyen ez a felújítás is – jelentette ki Kandi.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre