Sokkoló vallomás: megszólalt Kulka János, így érzi most magát

Kulka Jánosra akkor hosszú gyógyulási folyamat várt: újra kellett tanulnia beszélni és úgy érzi, még most is nehezen fejezi ki magát, úgy érzi, csak az árnyéka a régi önmagának, elfelejti a szövegeit és azt is bevallotta, hogy már egyáltalán nem hívják őt a színházak.

Betegsége után egyébként néma szereppel tért vissza a színpadra: „Az Árvácskában nem beszélek. Élvezem. Tegnapelőtt játszottam. Nagyon jó… A színpadon vagyok, némán kukkolom az előadást. Másra most nem készülök” – idézi a nyilatkozatát a Blikk az RTL interjújára hivatkozva.

Olvasással igyekszik elűzni a depresszióját

Depresszióját igyekszik elűzni, sorozatokat néz, újságot olvas:

„Sorozatokat nézek, de függő nem vagyok. Talán egy kicsit. Újságot olvasok, könyvet nem. Regény? Nem. Olvasom a híreket a neten. Bajor Gizi leveleit olvastam. És a Marilyn Monroe-életrajz is jó volt. Nagyon jó. Merész. Gyerekkorom óta szeretem Marilyn Monroe-t. Van, aki forrón szereti – ezt láttam először. Annyira jó! Kallódó emberek. Giccs, de Marilyn csodálatos benne. Szomorú ember volt, de jó színész. Régen vettem egy nagy Monroe-plakátot Londonban. Fekete estélyi, félrehajtott fej. Csodálatos. Valamelyik költözéskor veszhetett el. Bajor Gizi, Marilyn Monroe, tragikus sorsú nagy színésznők” – mondta a színész.

Újra kamera elé állt

Kulka János beszélt A játszma című filmről is, amelyben hosszú idő óta először láthatjuk főszerepben, ráadásul a filmet az ő élete, története inspirálta.

„Kis főszerep ez. 22 napot forgattam. Nagyon jó volt. Rövid szövegeim voltak. Szervusz. Tessék. Holnapután… És voltak kismonológok. Megtanultam. Egyszer rontottam el a szöveget. Bele kellett néznem a papírba. Mint a Marlon Brando A keresztapában. Mindenhova kiírták a szövegét, csak el kellett olvasnia. Marilyn Monroe se volt egy egyszerű eset. 25-ször vették fel, pedig csak egy fiókot kellett kihúznia. Itt azért nem tartunk. És játszom az Átjáróház című filmben. Egy boncmestert. Igazi ördög, mint Woland a Mester és Margaritában” – zárta gondolatait a művész.