Szeptember 14-én jelenik meg Magyarországon Mándoki László legújabb albuma. A duplalemez két különálló egység: a Living in the Gap szakít a hagyományokkal, míg a Hungarian Pictures Bartók Béla munkássága előtt tiszteleg.
Mándoki László új albuma hatalmas sikereket ért el Németországban és az Egyesült Államokban, az Amazon klasszikus rockzenei listáján pedig már a megjelenés napjától az első helyen állt. A bemutatkozó koncertek tízezreket vonzottak négy németországi helyszínen.
Metropol: Az utolsó stúdióalbumát tizenegy éve adta ki. Mi inspirálta az új lemezek elkészítésére?
Mándoki László: Az elmúlt évtizedben sem pihentem, több DVD-m is megjelent, koncerteket adtam világszerte, az FC Bayern és a Bajnokok Ligája új himnuszát készítettem el, és még sorolhatnám. Tény azonban, hogy nem álltam neki egy stúdióalbumnak. Ennek egyszerű oka volt: addig nem akartam belekezdeni, míg nem érzem azt, hogy életem legjobb albumát hozom létre. Hosszú nóták hallhatók rajta társadalmilag releváns, kényelmetlen és lázadó nótákkal. A zenekaromnak harmincöt Grammy-díja van, és amikor elmondtam a lemezcégemnek, hogy szeretném elkészíteni ezt az albumot, azt mondták: 'Ez a Mándoki meg van őrülve, fejébe szállt a siker!' Miután Németországban első helyen debütált az album, belátták, hogy igazam van.
Metropol: Több évtizedes pályafutása alatt olyan világsztárokkal dolgozott együtt, mint Phil Collins, Chaka Khan és Lionel Richie.
M. L.: Mielőtt 1975-ben disszidáltam, az itthoni lemezgyári vezetők azt mondták, még egy útlevelet sem fogok kapni. Hálás vagyok a sorsnak, hogy adott nekem egy lehetőséget, és ezek a művészek rám bízták magukat. Nem házaltam soha ezeknél az előadóknál. Szájról-szájra terjedt a hírem, és így kértek fel az együttműködésre. A legtöbbjükkel az évek során igazi barátság alakult ki közöttünk, és szerencsés a helyzetem, mert nem volt olyan ember, akivel ne lett volna köztünk nagy összhang zeneileg. Volt, hogy míg a Disney-nél dolgoztam, a gyerekeim Michael Jackson neverlandi birtokán nyaraltak, és én tanítottam meg Freddie Mercurynak a Tavasz szél vizet áraszt című nótát a müncheni Piroska vendéglőben egy születésnapi partyn.
Metropol: A sikerei ellenére mégsem szállt el.
M. L.: A szerénység alapvető erénye egy művésznek. Ha valaki beképzelt lesz, annak nem való ez a pálya. Mindent, amit elértem, azért a közönségemnek tartozom köszönettel. Bárhol jártam a világban, soha nem felejtettem el, honnan jöttem. Magyarország a hazám, és én életem végéig ugyanaz az egyszerű pesti srác maradok.
Metropol: Apropó, Budapest! Hogy érzi magát itthon?
M. L.: Szeretem ezt a várost, az egész országot. A gyermekeim is úgy beszélnek magyarul, mintha itt születtek volna. Idén, negyvenöt év után újra felfedeztem a Balatont, kenuztam a Dunán. Jó itthon lenni, biztonságban érzem magam. Európában sokáig furcsán néztek Orbán Viktorra, amiért szigorú intézkedéseket vezetett be a koronavírus miatt, de végül mindenki belátta, hogy igaza van. Nem véletlen, hogy Magyarország védekezett az egyik legjobban a vírus ellen, ez a magyarok fegyelmének és a példamutató magyar intézkedéseknek köszönhető.
Metropol: A vírus kapcsán született Thank You című dala.
M. L.: Januárban, amikor Európában még nyoma sem volt a vírusnak, a kínai zenészbarátaim felhívtak, és elmondták, ott milyen súlyos a helyzet. Ezután írtam meg a dalt, köszönetet mondva ezzel a frontvonalban harcolóknak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre