Török válogatott sztárja lehet a Fradinak

Kacskaringósan indult pályafutása első éveiről, a sorsfordító bulgáriai légióskodásról és az utóbbi másfél évben a Ferencvárosnál tapasztaltakról is beszél Cebrail Makreckis a Transfermarkt terjedelmes cikkében. Ebből az is kiderült, hogy a Fradi 24 éves légiósát már topligás klubok figyelik.

A 24 éve Németországban született és felnőtt, de szülei révén a lett és a török válogatott között vacilláló jobbhátvéd focistapalántaként a Bayer Leverkusenben az azóta világsztárrá lett Kai Havertz mellett játszott. Makreckis profi karrierje sokkal nehezebben indult: nevelőegyesülete után Bonnban, Dortmundban és a Viktoria Berlinben is a negyedosztályban vegetált (olykor ott is csak a kispadon), majd 2022 nyarán, 22 évesen szánta rá magát egy kockázatos lépésre. A bolgár élvonalbeli Pirinhez igazolt, ahonnan egy év múltán lépett előre az újabb lépcsőfokot jelentő Fradihoz. 

Mindig úgy voltam vele, hogy ha valamiben tiszta szívvel hiszek, akkor attól az álomtól senki sem tántoríthat el. (...) Amikor tudomást szereztem a bulgáriai ajánlatról, azt mondtam az ügynökömnek: 'Ezt komolyan gondolod?!', de aztán rájöttem: ha előre akarok lépni, muszáj teljesen más utat választanom. Nem akartam Ausztriába vagy Svájcba menni, inkább nulláról teljesen új rajtot venni egy olyan országban, ahol senki sem ismer. Sokkolt, amikor a németországi körülmények után ott beléptem az öltözőbe, azt hittem, 1990-ben találtam magam. De volt meleg víz, volt egy szekrényem, mi kell még? Az ilyen pillanatoktól csak alázatosabb lesz az ember – emlékezett vissza Makreckis a blagoevgradi évére, ahol puritán körülmények közöt, egy garzonban lakott.

Bulgáriában változott meg a mai Fradi-sztár élete

– Csak egy konyhasarkom volt, úgy éreztem, csak tésztán, rizsen és kenyéren élek. Viszont az ajtón kívül csodálatos volt a természet, és szinte minden másnap kirándulni mentem, és hihetetlenül sok kedves embert ismertem meg Bulgáriában.

– mondta a bennmaradás kivívása után, 2023 nyarán Budapestre igazolt, sokoldalú (akkoriban hat poszton is megfordult) labdarúgó, aki elmondása szerint olykor "50, 60, 70 néző előtt" játszott, már csak ezért is nagy ugrás volt neki a népszerű Fradi.

(...) Tudtam, hogy egyetlen esélyem van, ezért az első fordulótól teljesítenem kell, minden edzésen, minden meccsen. Úgy fogtam föl, mint egy kötéltáncos: ha elkezdesz félni a leeséstől, le is esel. Így aztán mindig csak pozitívan gondolkodtam. Korábban például a testem volt a legnagyobb gyengém, mindig én voltam a legkisebb, a legvékonyabb. Ma már a testem a legnagyobb fegyverem, ezért is Bulgáriában kezdtem többet tenni. Most pedig Budapesten már azt hallom az erőnléti edzőtől: 'Cebo, neked nem is kell már edzőterembe járnod'. Persze ennek ellenére járok, mert szeretem. A fekvőtámaszokban például senki sem bír annyit a csapatból, mint én. A legnagyobb előnyöm, hogy bár rendkívül erős vagyok a párharcokban és robosztus a fizikumom, eközben az atletikusságom is megvan. Mindig azt mondom: védekezésben kellemetlen vagyok, támadásban elegáns – mondta magabiztosan Makreckis.

Eddigi budapesti edzőiről kiemelte: az egyaránt topligákban nevet szerzett Dejan Sztankovicstól és Robbie Keane-től is sokat tanult. Eddigi legszebb pillanatának pedig azt tartja, hogy az érkezése után egyből a Fiorentina argenin válogatott sztárja, Nico González ellen játszhatott a Konferencia-ligában. S hogy mit hoz a jövő?

Ami pedig a klubokat illeti, nincs álomországom vagy -csapatom, ahová különösen vágyom. Sokkal inkább a világ legjobbjaival akarok versenyezni. Hogy végül Olaszországba, Spanyolországba, Németországba vagy Angliába szerződöm-e, majd meglátjuk. Mindekppen alázatos maradok, mert nem felejtem, hogy pár éve még hol játszottam. Jelenleg pedig csakis a Ferencvárosra koncentrálok, hiszen két nagy célunk még van, a bajnokság és a kupa megnyerése – jelentette ki a Fradi egyik legjobb légiósa.