Valkusz Máté drámai vallomása: Már csak rossz álom, ami volt

Kicsinek nem engedték fel a szülei a teniszpályára, mára pedig éljátékosnak számít Valkusz Máté, aki egy sportos család gyermekeként jött világra. Édesapja atlétaként, édesanyja, sprinterként jeleskedett, míg a bátyja a teniszben ért el sikereket.

„Emlékszem, olyan pici voltam, hogy a teniszpályára sem engedtek fel, hiszen azt az óriási ütőt nem bírtam el. Csak sírtam, hogy milyen szerencsétlen gyerek vagyok, nem értettem igazából, hogy én miért nem játszhatok, miért csak a Milán ütögethet” – mesélte gyerekkoráról Valkusz Máté a Borsnak.

Kipróbálta a dzsúdót, az úszást, a síelést és a focit is, de megmaradt a rajongása a tenisz iránt. Aztán, amikor elég nagy lett, szülei engedték, hogy ütőt ragadjon. Hamar megmutatkozott a tehetsége, egymás után érte el a sikereket. A testvérével, Milánnal egymás ellen versengtek, majd egymás oldalán léptek pályára. Valkusz Milán végül felhagyott a teniszezéssel, és a VALMAR oszlopos tagjaként zenésznek állt.

Máté azonban szerencsére maradt a sportnál, és már 18 évesen világelső lett. Majd az álomnak egy váratlan baleset vetett véget, ami három évre elszakította a tenisztől. Most a Borsnak elárulta, hogyan tervezi a visszatérését.

„Már csak rossz álom, ami volt. Rendben vagyok. A tenisz egyéni sport, bár most legutóbb a franciák elleni Davis-kupában Marozsán Fábiánnal megnyert párosunkról beszélnek inkább, én nagyon szeretnék szingliben is előrelépni. Profinak számítok a játékosok között, mert már pénzdíjas versenyen is sikeres voltam. Persze, hogy kifizetődő legyen, hogy már ne csak nekem kelljen finanszírozni a teniszezést, ahhoz a világranglistán a legjobb 200-ba kellene kerülnöm. Most 240 körül vagyok, ha kétszázhúszas leszek, már a Grand Slam-tornákra is meghívást kaphatok. Tehát van cél, van kitartás, van miért hajtanom” – árulta el Máté.