Hűha! Kiderült, melyik hegycsúcsot hódítja meg Varga Csaba

Csütörtökön indul Nepálba a Mount Everest „tiszta”, vagyis pótlólagos oxigén nélküli megmászására Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó. A Kalifa Alpin Csapat hegymászója 2013 óta vesz részt magashegyi expedíciókon, ez idő alatt a világ 14, nyolcezer méternél magasabb hegye közül négyet mászott meg oxigénpalack használata nélkül, ennél többet magyar részről többet csak példaképe, Erőss Zsolt tudhatott maga mögött. Ő lehet az első magyar, akinek sikerül pótlólagos oxigén nélkül megmásznia a világ legmagasabb, 8848 méter magas hegyét a „Tisztán” Magyar Everest Expedícióban.

Varga Csaba az MTI-nek elmondta, hogy a nepáli fővárosból, Katmanduból előreláthatólag egy hét alatt éri az Everest alaptáborát. A trekking első napján Luklába repül, onnan megy tovább a 2800 méteren fekvő Phakdingig. A következő célpont Namche Bazar, majd Tengboche, Dingboche és végül Lobuche érintésével érkezik meg az 5360 méteren kialakított alaptáborba.

„A trekking teljes időtartama alatt mintegy 4000 méternyi szintemelkedést kell magam mögött hagynom, ami kiváló előakklimatizáció lesz” - mondta a hegymászó.

Varga Csaba eredetileg a kínai oldalról mászta volna meg a Csomolungmát, de ez idén nem lehetséges, így a déli, nepáli oldalról indul a csúcs felé. Mint mondta, a déli útvonal előnyei közé tartozik például, hogy könnyebben megközelíthető és stabilabb időjárás jellemzi.

A szakasz nehézségei

Az útvonal legveszélyesebb szakasza a Khumbu-jégesés, ami egy hatalmas, meredek jégfolyam. Mivel folyamatosan mozgásban van, a Khumbu-jégesés lényegében egy óriási és instabil jégtornyok alkotta mozgó labirintus, amelyen a mászóknak az akklimatizációs körökön is többször keresztül kell haladniuk, ugyanis a jégesés az alaptábor és a legalacsonyabban lévő magaslati tábor között helyezkedik el - tette hozzá Varga Csaba.

„A kínaival összehasonlítva a lavinaveszély is jelentősebb a nepáli útvonalon, amit szintén figyelembe kell venni. Pótlólagos oxigén nélkül messze a legnagyobb nehézséget mégis a hegy puszta magassága jelenti, hiszen 8000 méter fölött, a halálzónában még 848 métert kell megtenni a csúcsig” - jegyezte meg. Kiemelte: egy nyolcezres expedícióban az igazi nehézséget a magassággal egyre fokozódó oxigénhiány jelenti. A csúcsrégióban a levegő oxigéntartalma már csak 30 százaléka a tengerszinten mérhetőnek.

Küzdelem az oxigénhiánnyal

„Szokták mondani, hogy az ember versenyt fut az idővel, hiszen az oxigénhiány a szervezet egészére drasztikus hatást gyakorol, a hőháztartástól kezdve a koordinációs képességen át a keringésig” - érzékeltette a nehézségeket a hegymászó. Felhívta a figyelmet arra, hogy az oxigénpalackkal mászók ezt nem érzékelik. Köszönhetően a folyamatos oxigénpótlásnak, ők a szervezetet érő hatások szempontjából egy körülbelül 2000 méterrel „alacsonyabb hegyen” vannak, vagyis jóval a halálzóna alatt.

„Számomra, mivel nem veszek igénybe pótlólagos oxigént, hanem +tisztán+ mászok, a sorban állás óriási veszélyfaktor lehet. Ezért is remélem, hogy idén nemhogy többen nem, de kevesebben lesznek, mint 2019-ben. Erre egyébként reális esély van az eddigi adatok alapján” - fogalmazott.

Varga Csaba, mint eddig mind a nyolc expedíciójára, az Everestre is mintegy 50 kilogrammnyi felszerelést visz magával Budapestről. Az majd az alaptáborban dől el, hogy a mászásban kik lesznek a társai.

Az a célom, hogy első magyarként pótlólagos oxigén nélkül másszam meg az Everestet és ezzel Magyarország legyen a 40. nemzet a világon, amelynek ez sikerült” - jelentette ki Varga Csaba.