Az Eichmann-per hatvan év távlatából - értelmezések és közvetítések - online

A per hatásához nagyban hozzájárult, hogy az első voltaképpeni globális médiaesemény (Dayan és Katz kifejezése) volt, amelyben közvetett módon bár, de világszerte tömegek vehettek részt. A perrel kapcsolatos nemzetközi (jogi) bonyodalmak, Eichmann Moszad általi elrablása Argentínából vagy Izrael joghatóságának kérdése az eszkalálódó hidegháborús berlini válság közepette a hatvanas évek közepéig élénken foglalkoztatta a publicistákat, az aktivistákat és a szakértőket.

A per korabeli magyar vonatkozásai elhomályosultak, jóllehet a tárgyalás „magyar fejezete” kitüntetett jelentőségű volt, hiszen egyedül Magyarországon irányította Eichmann személyesen a deportálásokat. Cesarani megjegyzése, hogy 1960-ig Eichmann jóformán ismeretlen volt, nemzetközi értelemben helytálló lehet, ám semmiképpen nem áll Magyarországra. További következmény, hogy a témával kapcsolatos hazai kutatások, immár a nemzetközi (Nyugati) emlékezet- és holokausztkutatás részeként, elsősorban arra a kérdésre fókuszáltak, hogy mennyire és hogyan tabusította a Kádár-rendszer az Eichmannal kapcsolatos diskurzust.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont eseménye erre a recepciótörténetre kérdez rá, méghozzá annak megalapozó első időszakára, a hatvanas évek első felére összpontosítva. Francois Azouvi kutatásai nyomán az a kiindulópontjuk, hogy az Eichmann elleni büntetőeljárás nem közvetlenül fejtette ki a hatását, hanem különféle kulturális közvetítőkön keresztül. Arra keresik tehát a szervezők a választ, hogyan jelenítették meg Eichmannt a különféle tudományos, közintézmények és diskurzusok, vagy azok nagyhatású értelmezői, és hogy e kulturális közvetítések miképpen alakították a per hatástörténetét.

Időpont: 2021. szeptember 9., 9.50

Szervező: Társadalomtudományi Kutatóközpont