Károsabb a dohányfüst, mint gondolnánk

Míg a legtöbben – dohányzók és nem dohányzók egyaránt – tisztában vannak vele, hogy a cigaretta káros az egészségre, azt már kevesebben tudják, hogy pontosan miért. Sokan a nikotint tartják a fő felelősnek. Ez valójában a függőség kialakulásáért felelős, és a fogyasztása számos kedvezőtlen élettani hatással járhat, többek között megemeli a vérnyomást, illetve a pulzusszámot,. Ugyanakkor kevesebben vannak, akik tudják: a dohányzás okozta daganatos betegségekért elsősorban maga az égés, az abból keletkező füst és a benne lévő mérgező anyagok a felelősek. Ezt tudományosan is bizonyították. 

A meggyújtott cigaretta révén keletkező füst többféleképpen károsítja az embert és környezetét. A dohányzás során belélegzett füst irritálja a légutakat, és érezhető különbség van egy dohányos és egy nem dohányzó lehelete között. A füst miatt elszíneződnek a fogak, és akár még csontritkulás is kialakulhat. A dohányzók kevésbé érzékenyek a cigarettafüstre, mint nem dohányzó társaik, szaglásuk ugyanis romlik, és hozzá is szoknak az állandó füstszaghoz. A dohányfüst és a benne lévő égéstermékek miatt sápadtabb a dohányzók bőre és gyorsabban ráncosodnak. 

A dohányzáskor kifújt füst – ezt nevezik az úgynevezett másodlagos füstnek – többezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. 

Mostanában már harmadlagos füstről is beszélnek a szakértők, ami a dohányzás során kifújt füst lerakódását jelenti kézen, ruhán, bútorokon vagy akár falakon. Ez a fajta füst még a dohányzás után hosszú évekkel is képes kifejteni egészségkárosító hatását. A kutatók dolgoznak a különböző füstmentes technológiák előállításán, amelyek révén, ha a dohányzásnak nem is, a füstnek örökre búcsút inthetünk. A füstmentes technológiákkal ugyan csökken az égésből származó károsanyag bevitel a szervezetbe, azonban a füst nélküli technológiával működő termékkategóriák is tartalmaznak nikotint, és - bár jelentősen csökkentett mértékben - kátrányt, így ezek is károsíthatják az egészséget és függőséghez vezetnek. 

Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért, aki elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni. Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről.   

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.