Így zajlott a kémbotrány – mutatjuk a kronológiát!

Ukrajnában már nemcsak háború, hanem egyre erősödő magyar ellenes propaganda is zajlik. Ebben pedig Kijev partnert talált Magyar Péter és a Tisza Párt szakértőjének személyében. Ideje sorra venni, hogy miként is bontakozott ki a kémbotrány Ukrajna és Magyarország között, illetve mi történt az előtt és azóta. 

Ruszin-Szendi Romulusz leváltása

Sokáig nem lehetett tudni, hogy miért váltották le Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét. Az elmúlt hetek eseményei azonban rávilágítottak az igazságra: Ruszin-Szendi tábornok hosszú időn át a magyar kormány álláspontjával homlokegyenest ellenkezőleg, azt megtagadva – egyes vélemények szerint tulajdonképpen hazaárulást elkövetve – háborúpárti álláspontot képviselt.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) átfogó vizsgálatot folytatott a korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban. Ennek során a tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal. Megdöbbentő eredmény született.

A vizsgálat szerint az altábornagy egyetlen alkalommal sem képviselte a magyar álláspontot a háború további eszkalációjának megelőzésével kapcsolatban. Nem említette, hogy Magyarország nem járul hozzá halált okozó eszközök területén keresztül Ukrajnába történő szállításához, és nem sürgette a harcok azonnali beszüntetését és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését sem.

A HM vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el. Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el.

Különösen nagy felháborodást keltett az is, hogy a volt vezérkari főnök a NATO-beli felszólalásait a „Slava Ukraina” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta. Ez a köszöntés az ukrán hazafias retorika egyik kulcseleme, amely különösen a 2014-es Majdan téri események óta terjedt el, majd a 2022-es orosz invázió után vált nemzetközileg is ismert jelszóvá.

Magyar Péter rátámadt a Magyar Honvédségre

A Tisza Párt elnöke a múlt héten azzal haknizta tele a sajtót, hogy olyan súlyos hangfelvétel került a birtokába, ami a Gyurcsány-féle ősződi beszédhez hasonlítható. Mint később kiderült, a korábban beígért atombomba helyett csak egy lepkefingra tellett Magyar Pétertől. A felvételen ugyanis Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: a katonáknak nem a békére, hanem a háborúra kell készülniük, a haza védelmére, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, még nem is volt orosz–ukrán háború, de Orbán Viktor már akkor közös európai haderőről és haderőfejlesztésről beszélt.

Ukrán lejárató hadjárat indult hazánk ellen

A történet azért is különösen érdekes, mert a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után egy nappal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette: két Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján. Még ugyanaznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.  

Az ukrán titkosszolgálat magyar kémkedésre vonatkozó vádja mögött háborús propaganda és politikai szándék sejlik fel – ezt Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. Szerinte az ügy időzítése nem független sem az uniós csatlakozási vitától, sem a magyar belpolitikai folyamatoktól. 

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. A miniszterelnök úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.

Magyar Péter az ukránok oldalára állt

Az eset után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyar Péter az ukránok oldalára állt, nem a magyarokéra. Csak ő tudja megmondani, miért tette.

Összeült a Védelmi Tanács

A Magyar Nemzet információi szerint Ukrajna miatt ismét összeül a Védelmi Tanács. A testület 2022-ben jött létre, foglalkozik többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a közbiztonsággal, a határrendészettel, a honvédelemmel, a menekültüggyel, a katasztrófavédelemmel, a terrorelhárítással, valamint a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel. A testület a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács tagja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

A Védelmi Tanács legutóbb tavaly novemberben ülésezett. Akkor értékelték az orosz döntést, amellyel kibővítették azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását – olvasható a Riposton.