Apróhirdetésben kínálták a több száz milliós festményt - Videó!

A most 290 millió forintos áron meghirdetett festményvázlatnak több tulajdonosa is volt. 1958-ban Latabár Kálmán vagy ahogy ismertük „Latyi” a kor meghatározó színésze vette meg újsághirdetés útján dr. Tauszig Róbert jogásztól. Már 1958-ban sem volt olcsó, Latabár akkor 55 ezer forintért vette meg, ami gigászi összeget jelentett, hiszen a havi átlagkereset 1500 forint körül volt. Összehasonlításképpen elmondható, hogy egy Rippl-Rónai festmény sem érte el a 10-15 ezer forintot. 1958-ban ez volt a legmagasabb ár, amit magyar műtárgyért kértek. A jelenlegi 290 millió forintos ár, az 1958-as vételárának éppen az 5272-szerese. Az aukciós rekordot egyébként Csontváry festménye, a Traui táj naplemente idején tartja 240 millió forinttal, melyet egyébként 80 millió forintos kikiáltási áron hirdettek meg.

Ez volt az újsághirdetés, ami útján „Latyi” végül megvette az értékes képet.

Egy vázlatban több év munkája

A Metropol utánajárt, miért olyan értékes az Ecce Homo azaz „Íme az ember” című képhez készült Munkácsy vázlat. Ez a valaha volt legnagyobb magántulajdonban lévő Munkácsy festmény, monumentális 218,5 x 165,5 cm-es mértével. Maga a vázlat elkészítése is rengeteg időt vett igénybe. Gondoljunk bele minden, a képen megjelenő figurához élő modell kellett, és minden alakhoz temérdek vázlat, és magához a vázlathoz is készült 8-10 nagy kép, tehát Munkácsy 4-5 éves kemény munkáját láthatjuk ebben a képben megtestesülve. Az alkotás értékét természetesen növelik a híres tulajdonosok, például Sonnenfeld Zsigmond műgyűjtő vagy Schuler Gusztáv írószergyáros, illetve annak furcsa előtörténete, hogy egy apróhirdetés útján adták el 1958-ban, és ma is így került meghirdetésre. Egy ilyen értékes tárgyat olvasni az apróhirdetések között, ahol bútort, vasalót árulnak, nagyon furcsának hatott akkoriban és ma is az, nem csoda, hogy a sajtó akkor is, most is felkapta a hírt. A történet anno az Ország-Világ című folyóirat 1958. november 26-i számának 20. oldalán jelent meg.

Értékesebb, mint az eredeti Ecce Homo?

A vázlatot a kritikusok már korában is értékesebbnek tartották, mint az eredeti festményt - mondta el lapunknak Molnos Péter művészettörténész. Talán sokunk számára nagyon érdekesnek tűnhet, de a gyűjtők nem az eredeti képre pályáztak akkoriban, sokkal inkább a végső műhöz készült vázlatra. Erre az az egyszerű magyarázat, hogy a vázlatban jobban megnyilvánul a festői tehetség, a festőre jellemző szenvedélyes stílus. A hozzáértők is hangot adtak annak, hogy Munkácsy már megfáradt a híres trilógia készítésekor, viszont kiemelték, hogy a műhöz készült színvázlat a valaha volt legjobb Munkácsy-vázlat.

Megnézhető, megvehető

Latabár Munkácsyját, most bárki megtekintheti vagy megvásárolhatja a Kieselbach Galéria és Aukciósházban. Érdemes ellátogatnunk oda, mert a Csúcsok között című kiállításon Munkácsyn kívül egymás mellett jelennek meg a klasszikus, a modern, valamint a kortárs alkotók felső kategóriás művei, mint Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos vagy Csók István egy-egy műve.

A kor legismertebb és leggazdagabb színésze vette meg

Latabár Kálmán keresete havi 8000 forint volt, ami elképesztően magasnak számított, nem csoda, hogy rengeteg irigye volt a tehetséges előadóművésznek. Kijelenthetjük, hogy még „Latyinak” is jó mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy kicsengesse az 55 ezer forintos vételárat. A műgyűjtés ekkor kezdett hobbivá válni, amihez három dologra volt szükség: tudásra, igényre, és persze pénzre.