Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának nyilatkozott ma reggel.
Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A testület viszont fenntartja további 7,5 milliárd euró zárolását. Az Európai Bizottság döntése kétségtelenül nagy magyar siker, hiszen másfél év után jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának nyilatkozott, amelyet az Origo is percről percre követett. Azzal kezdte az interjút, hogy elmondta: kilenc hónapja tart a háború, és az volt az elképzelés, hogy a szankciók bevezetésével közelebb jutunk a háború végéhez. Mint mondta, a szankciók nem vittek közelebb a háború végéhez, és az unió országainak okozott gondot. „Nehéz tél előtt állunk, és Ukrajna is egyre nehezebb helyzetben van” – mondta a kormányfő. A szankciók politikája nem érte el a célját.
„A majom most ugrik a vízbe” – mondta a kormányfő azzal kapcsolatban, hogy az unió országai nem hozhatnak be nyersolajat december 5-től. Magyarország továbbra is hozzájut az olajhoz, de a legfontosabb az ár, mert az alól nem tudjuk kivonni magunkat – tette hozzá. Az, hogy ez mennyi lesz, az december 5-e után derül ki.
Orbán Viktor elmondta, a brüsszeli bürokraták azt akarják, hogy a szankciók a gázra és az atomenergiára is ki legyen terjesztve.
„Ez katasztrófa lenne Magyarország számára. Magyarország eddig mindig elérte a mentességet” – mondta a kormányfő, majd hozzátette: „jó reményekkel veszünk részt a kilencedik csomagról szóló vitában, ha eddig kitartottunk, akkor most is el tudjuk érni a céljainkat. Folyamatosan küzdeni kell az alapvető érdekeinkért.”
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a nemzeti konzultáció húsba vágó, mert nincs ennél fontosabb kérdés. A legfontosabb, hogy mennyit kell fizetni az energiáért – tette hozzá. Az ország megértette, hogy a 2023-as év gazdasági eredménye a szankciókon múlik.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a háborúpárti tábor továbbra is a szankciók kiterjesztését akarják. Mi azt mondjuk, azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése kell. A háborúpártiak újabb és újabb szankciókat akarnak – tette hozzá. „Félévente a kivetett szankciók sorsáról is dönteni kell, de már most olyan a helyzet, hogy számot kell vetni a szankciók eredményeiről” – hangsúlyozta a kormányfő.
„Az európaiak eltévedtek a sötét erdőben” – mondta a kormányfő arról, hogy háromszor annyiért veszik az amerikai gázt az európai országok, mint korábban Oroszországból.
„Eddig olcsón szereztük be az energiát Oroszországtól, miközben technológiai exportot folytattunk. Most levágjuk magunkat az orosz forrásról, de nincs stratégia arra, hogy honnan szerzünk be olcsó energiát. Máshonnan behozva drágább az energia, és az egész továbbgyűrűzik, és ebből lesz a szankciós infláció” – mondta a kormányfő. „Senki nem adott választ arra, hogy mi lesz az új európai gazdasági modell, és hogyan leszünk versenyképesek. Mi nem várakozhatunk arra, hogy valaki erre választ adjon, ezért saját forrásból kell kigondolni az új magyar gazdasági rendszert” – tette hozzá.
A magyar helyreállítási tervről azt mondta, hogy egyet sikerült most előrelépni. Orbán Viktor közölte, már 2021 nyarán odaadhatták volna ezeket a forrásokat, de politikai okokból nem tették. „Nem adták oda a pénzt a magyaroknak, míg a baloldalnak juttatták a guruló dollárokat” – tette hozzá.
„A választásokat azonban a jobboldal nyerte, így meg kellett állapodnia a bizottságnak. A bizottság szerint egyébként a magyar terv a kiválóak közé tartozik” – tette hozzá.
A migránsokat nem engedjük be
Orbán Viktor szerint a bizottsággal való tárgyalásokhoz türelem kell, de van néhány alapvető kérdés, amiben nem lesz álláspontváltozás.
„Azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, fogadjuk el a szankciókat és engedjük be a szexuális propagandát az iskolákba, de ezt nem fogjuk megtenni” – tette hozzá. „A háborúnak nemcsak az a költsége van, hogy a Nyugat finanszírozza az ukrán hadsereget, hanem kiderült, hogy az ukrán állam működtetését is a Nyugat finanszírozza” – ismertette a kormányfő.
„Külső források nélkül az ukrán állam nem tud működni, ezért segítséget kért Kijev. Az unió szerint évente 18 milliárd eurót kellene adnia Ukrajnának, mi ezt elfogadjuk, de nem vagyunk boldogok – tette hozzá. „Magyarország belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell, de a közös uniós hitelfelvételt nem támogatjuk Ukrajna megsegítésére ” – mondta a kormányfő.
„Ebben az esetben egy adósságközösség lenne az EU, és ezt nem akarjuk. Ne keverjük össze az unió költségvetésének a pénzeit és a segítséget. Minden ország súlyozva vállalja a maga részét, és ezt kétoldalú módon adjuk az ukránoknak” – tette hozzá. „Mi félretettük azt a pénzt, amit oda kéne adni Ukrajnának”.
„Egy munkahelygyilkos adóemelés a globális minimumadó, és ezt nem engedhetjük meg magunknak” – mondta a kormányfő. „A választók azért szeretik a demokráciát, mert ők döntenek arról, hogy melyik kormány, milyen adórendszert akarnak” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a Magyarországra érkező energia ára 2021-ben 7 milliárd euró volt. 2022-ben 17 milliárdra ment fel, és 2023-ban tovább drágulhat.
„A magas energiaárak miatt 10 milliárd eurót vesztünk. Ezt az összeget elő kell teremteni, és most gőzerővel dolgozunk ezen. A 2023-as költségvetés újratervezése most folyik. Ha mindenki jól teszi a dolgát, akkor el tudjuk érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba. Ha erre képesek vagyunk, akkor meg tudjuk védeni a 181 ezer forintos rezsitámogatást.”
„Kulcskérdés, hogy minden forintot a rezsivédelmi alapba kell betenni, hogy a családok ne menjenek csődbe, és a gazdaság ne menjen tönkre” – mondta Orbán Viktor.
A migrációs helyzetről azt mondta a kormányfő, hogy a helyzet egyre durvább. „Áldatlan állapotok vannak a déli határnál” – tette hozzá.
„Lejjebb kell tolni a védelmi határt dél felé, folyamatosak a tárgyalások. A cél, hogy a szerbek irányításával délebbre védjük a mi biztonságunkat. Egyébként a csehek és a szlovákok is hajlandóak részt venni a védekezésben. Történelmi léptékben továbbra is a migráció a legnagyobb kihívás, mert Brüsszel továbbra is azokat támogatja, akik a migránsok beengedése mellett állnak. A brüsszeli bürokraták és a dollárbaloldal teljesen egyetért a migránsok beengedésében” – hangsúlyozta a kormányfő.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre