A politikus az elképzeléséről a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában beszélt.
„Igazságosan kell elosztani” az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között – vetette fel hétfőn Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, a részleteket pedig egy rendkívüli EU-csúcson szeretné kidolgoztatni. Azt szeretnék, hogy azok az országok, amik továbbra is olcsón kapnak gázt Oroszországból, osszák meg azt a többiekkel, akik drágábban és kevesebbet tudnak venni az amerikai palagázból.
Weber szerint „nehéz télre kell számítanunk”, mert Vlagyimir Putyin valószínűleg tovább korlátozza vagy akár teljesen leállíthatja a földgázszállítást az EU-ba. Éppen ezért dönteni kell a „kötelező érvényű energiaszolidaritásról”, és a közösség területén működő gáztározókat közösen kell üzemeltetni. Szerinte elfogadhatatlan lenne, hogy a „szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi–téli időszaknak. A „szerencsés” országok között van Magyarország is, ahova a szükséges földgáz 85%-a Oroszországból érkezik, ráadásul máshonnan fizikailag nem is tudná azt beszerezni.
„Maga az elképzelés elképesztő, de sajnos várható volt. Ez az ötlet ott lapult már a fiókban, a kérdés csak az volt, hogy ki vezeti fel” – mondta Tóth Máté energiajogász a Magyar Nemzetnek. A szakértő szerint a kommunista reflexeket idézi a nemzeti gáztározók „kisöprése”. Tóth szerint számíthatunk rá, hogy az ötlet még az ősz előtt eljut a döntéshozatali és jogalkotási folyamatig, és erősen kérdéses, hogy meg lehet-e akadályozni jogi eszközökkel.
A gáz központi elosztásával számos probléma van – mutatott rá Facebook-oldalán Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője.
„Egyre kevesebb energia érkezik Európába, és ha a tendencia folytatódik, több országban már ősztől veszélybe kerülhet az ellátás” – magyarázta Hortay, aki szerint a közös szabályok kialakítása és módosítása is nehézkes. Ezt jól példázza a koronavírus-járvány, amikor a tagállamok gyakran hónapokkal előbb reagáltak, mint az Európai Unió. Ugyanakkor kiderült, hogy ha tényleg baj van, akkor az országok a saját érdekeiket még akkor is a közösség érdekei elé helyezték, ha ezzel szabályokat sértettek meg. Az elemző hangsúlyozta: a közös szabályokkal a felelőtlen szankciós politika árát a felelősen gazdálkodók fizethetnék meg.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre