A Political Capital ügyvezető igazgatója az emberekkel fizettetné meg a háború árát

Erősen háborúpárti nézeteinek adott hangot a magyarországi baloldal egyik vezető elemzője egy minapi kerekasztal-beszélgetésen - írja a ripost.hu. Krekó Péter, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) által támogatott Political Capital ügyvezető igazgatója egy júniusi eseményen kevesellte azt az – elsősorban fegyverszállítmányok formájában – nyújtott segítséget, amelyet az EU-országok Ukrajnának eddig küldtek. Az elemző az USA-t, valamint az Egyesült Királyságot említette követendő példaként, mivel a két ország hadieszközökkel is aktívan támogatja Ukrajnát.

Krekó Péter emellett úgy vélte, hogy az embereknek kellene megfizetniük az Oroszország ellen bevezetett szankciókból adódó extra terheket – például amit az elszabaduló infláció okoz.

Szerinte a kormányok nem lesznek képesek mindezt átvállalni. Ám az igazgató épp hogy nem az uniós állampolgárok megélhetése miatt aggódott, hanem azért sajnálkozott, mert ebben a helyzetben a lakosság egyre kevésbé érzi majd saját ügyének az ukrajnai háborút, s nyomást gyakorol majd a kormányokra, hogy ne a fegyveres konfliktusba történő beavatkozást tekintsék elsődlegesnek, hanem a belpolitikai, szociális problémákra összpontosítsanak. „Azt mondják, hogy ez nem a mi háborúnk, ez Oroszország és az Egyesült Államok háborúja. Ezek azok a hangok, amelyek majd erősödni fognak. Szerintem sokkal többet akarnak majd a belügyekkel foglalkozni, nem pedig Ukrajna támogatásával” – fogalmazott.

Figyelemre méltó, hogy a kormányokat azért bírálta a demokrácia mibenlétéről sokszor kioktató hangnemben értekező elemző, mert azok a polgáraik védelmét tekintik a legfontosabb feladatuknak. Ugyanis a szavazók éppen a saját érdekeik képviseletét és védelmét várva adnak megbízatást egy pártnak, és ha utóbbi nem így jár el, az a választói bizalommal való legsúlyosabb visszaélésnek minősül.

Krekó Péter egyébként rendszeresen támadja Magyarországot különböző konferenciákon, s a Twitter-oldalán is több tucat, hazánkat lejárató bejegyzést tett közzé. A koronavírus-járvány alatt is, 2020 decemberében a Politico nevű brüsszeli portálnak arról beszélt, hogy az emberek oltakozási hajlandóságának aláásásából hogyan profitált volna az ellenzék, mivel szerinte a vakcinák elleni sikeres lejáratókampány esetén Orbán Viktor viselte volna a politikai következményeket.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán a tőzsdespekuláns az egyik kedvelt szócsövén, a Project Syndicaten márciusban közölt írásban a harmadik világháború kitörésével riogatott, s vadászgépek szállítását is sürgette Ukrajnába. Úgy vélte, hogy a MiG típusú repülők bevetése döntheti el a fegyveres konfliktust. A tőzsdespekuláns a májusi, Davosban tartott Világgazdasági Fórumon is háborúpárti nézeteinek adott hangot: ismét a harmadik világháború kitörésének lehetőségét emlegette, s a „szabad világ” megőrzésének előfeltételének nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök erőire mért vereséget. A milliárdos üzletember az ukrajnai konfliktust a nyílt és a zárt társadalmak küzdelmeként állította be.

Soros György fia minap az Európai Külkapcsolati Tanácsán tartott háborúpárti előadást. A Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott szervezet ülésén Alexander Soros a jelenleginél nagyobb nyugati szerepvállalást nevezett kívánatosnak az ukrajnai háborúban, és bírálta, hogy az USA, valamint az európai országok nem segítenek katonákkal is Ukrajnának. Szerinte Amerikának és nyugati szövetségeseinek cselekvő – vagyis katonailag aktívabb – félként kellene fellépniük a konfliktusban ahelyett, hogy a „szokásos szerelemünnepeiken” a saját kultúrájukat éltetik.

Jelzésértékű, hogy Alexander Soros pozitívumnak nevezte, hogy Németország többé már nem pacifista.

Az OSF elnökhelyettesi tisztségét betöltő ifjabb Soros úgy vélte, hogy Nyugat-Európának és az USA-nak már rég háborúznia kellene Oroszországgal, s ha utóbbi nem rendelkezne atomarzenállal, akkor már megtörtént volna egy ahhoz hasonló katonai beavatkozás, mint amilyet a Nyugat hajtott végre az egykori Jugoszlávia területén az 1990-es években, a délszláv háború idején.