Gázsokk! 10 nap, ami megrengeti Németországot

Július 21-én kiderül, hogy folytatódik-e az orosz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken Németországba.

Július 11. és július 21. között tart a vezeték tervezett éves karbantartása, de a gázszállítás már korábban is csökkent, és nyugati politikusok attól tartanak, hogy a Kreml a szankciók miatt beveti a gázfegyvert Európa legnagyobb gazdasága ellen. A gázleállás valós veszélyt jelent Németország számára. „Gazdasági visszaesés, munkahelyek megszűnése és magas energiaárak fenyegetnek” – mondta el Jens Spahn, a CDU energiaszakértője a BILD am SONNTAG nevű lapnak.

Melegedőket nyitnak télen a sportcsarnokokban

A német energiaóriás Uniper, amely több száz önkormányzatot lát el gázzal, kormányzati segítséget kért, mert a cégnek a gázárak megugrása havi 900 milliós eurós veszteséget okoz, és ez a vállalatot a csőd szélére sodorta.

A Vonovia ingatlancsoport a téli gáztakarékosság érdekében bejelentette, hogy csak este 22 és reggel 6 óra között fűti fel 17 fokra a hozzá tartozó 490 ezer lakást.

Több város máris bejelentette, hogy a hideg beköszöntével melegedőket alakítanak ki a fagyoskodó polgárok számára.

Az önkormányzatok kemény télre készülnek, ugyanis nagyszámú, energiaigényes létesítményt üzemeltetnek, például uszodákat, sportcsarnokokat, adminisztrációs épületeket, óvodákat és iskolákat. Gerd Landsberg, az Önkormányzati Szövetség vezérigazgatója szerint fontolóra kell venni hőszigetek vagy melegedő helyiségek kialakítását is, ahol különösen az idősebbek tartózkodhatnak a nagy hidegben.

Ludwigshafenben a Friedrich-Ebert-Halle lesz a központi hősziget. A többfunkciós csarnok, amelyben korábban sportesemények, kiállítások és koncertek zajlottak, a koronajárvány idején oltóközpontként működött, de most injekciók helyett ingyen meleghez juthatnak ott a rászorulók.

Jövőre megduplázódnak a gázárak

A német energiaprobléma lényege, hogy a gázimportjuk mintegy negyede Oroszországból származik. Orosz gáz nélkül pedig nem tudják feltölteni a gáztározókat novemberig a szükséges 90 százalékra. Egy dolog már most világos: a magánháztartások és a kritikus infrastruktúrák (szupermarketek, óvodák) lesznek a legtovább energiával ellátva, az iparnak pedig már nagyon korán csökkentésekre kell számítania.

A gázhiánynak súlyos következményei lesznek. Nagyon kevés kis- és középvállalkozásnak van olyan anyagi lehetősége, hogy átvészelje ezt a helyzetet.

A fogyasztóknak eközben attól kell tartaniuk, hogy többé nem tudják fizetni a számláikat. Ugyanis ha a helyzet tovább romlik, a Szövetségi Hálózati Ügynökség engedélyezheti, hogy az energiacégek továbbhárítsák a megnövekedett világpiaci árakat.

„2022 májusában 25,2 százalék volt az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások aránya” – figyelmeztet Lukas Siebenkotten, a Bérlőszövetség elnöke. „A bérlők már most azzal szembesülnek, hogy 2023-ban megduplázzák a 2022-es gázszámlájukat.

Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter szerint a gázszállítások leállása olyan próba elé állítaná Németországot, amilyenre már rég nem volt példa. Az ilyen vészhelyzetet meg kell előzni például gáztakarékossággal és -tárolással- mondta. Az akut gázhiány valószínűleg megbontaná a társadalmi szolidaritást is - figyelmeztetett. A miniszter hangsúlyozta: válság esetén a magán gázfogyasztásba és a kritikus infrastruktúrába – például kórházakba, idősotthonokba – történő beavatkozás a „végső megoldás”. Közérthetően: bár a magánháztartások és a kritikus infrastruktúra kapja a legtovább a gázt, de az ellátásra nincs garancia!

Többmilliárdos gazdasági sokk, munkanélküliség

Az orosz gázszállítás leállítása 193 milliárd eurós visszaesést okozna az idei év második felében a német gazdaságnak, ez 12,7 százalékos csökkenéssel ér fel. Mintegy 5,6 millió munkahelyet érintenének a következmények – mondta Bertram Brossardt, a bajországi vwb ügyvezető igazgatója. Ráadásul a teljes leállítás hosszabb ideig magasabban tartaná az európai gázárakat. Az európai viszonyítási alapnak számító holland nagykereskedelmi gázárak tavaly július óta több mint 400%-kal emelkedtek. „Ha az Északi Áramlat megszakad, vagy ha Németország elveszíti az összes orosz importját, annak hatása egész Északnyugat-Európában érezhető lesz” - mondta Rob Jetten holland energiaügyi miniszter. A Reutersnek adott interjúban elmondta, hogy a holland groningeni gázmező továbbra is segítséget nyújthat a szomszédos országoknak az orosz ellátás teljes leállása esetén, de a termelés felpörgetése földrengéseket okozhat.

A sógorok is hideg télre készülnek

Ausztria is kemény télre készül, több forgatókönyvvel számolnak, melyek lényege, hogy valami módon visszafogják a lakossági gázfogyasztást. Az osztrákok szerint a legjobb esetben az orosz gáz kétharmada kompenzálható. Ekkor a háztartásoknak ötödével kell csökkenteniük a gázfogyasztásukat, de a gazdasági teljesítmény ennek ellenére 2,6 százalékkal csökkenne. Ha csak 10 százalékot spórolnak a gázon, az 72 000 plusz munkanélkülit és recessziót jelentene. Az esetben, ha a háztartások túl keveset takarítanak meg, majdnem 100 000-rel több lesz Ausztriában a munkanélküli - írja a Ripost.

Csalódott ukránok

A múlt hónapban Oroszország a csővezetékek teljes kapacitásának 40%-ára csökkentette a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken, a német Siemens Energy által Kanadában karbantartott berendezések késedelmes visszaszállítására hivatkozva. Kanada a hétvégén közölte, hogy visszaad egy megjavított turbinát. Németország üdvözölte Kanada döntését, de az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy „mélységesen csalódottak”, és sürgették Kanadát, vonja vissza a döntést, amely szerintük a Moszkvával szemben bevezetett szankciók hatását korlátozza.

Népfelkeléstől tart Timmermans Nagy esélyt lát egy, a társadalmat kettészakító viszály, népfelkelés kirobbanására Frans Timmermans, az Európai Bizottság egyik alelnöke az idei tél magas energiaárai miatt, ­ írta az Euronews. „Ha az energia hiánya miatt a társadalmunk belviszályba kezd, akkor biztosan nem fogjuk tudni teljesíteni a klímavédelmi céljainkat. Akkor biztosan nem fogunk tudni eljutni oda, ahova kéne, ha az energiaválság súlyosan kettészakítja a társadalmat. Biztosítanunk kell, hogy a tél közeledtével az emberek ne maradjanak hidegben, és hogy az iparunk a jelen körülmények között is a lehető legjobban működjön, mivel az egyetlen dolog, ami Putyin malmára hajtja a vizet, az a társadalmunk megosztottsága.„ Timmermans mondataira Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője úgy reagált, hogy az elmúlt hónapokban Timmermans és az Európai Bizottság szorgalmazta az energiaszolgáltatásokat érintő szankciók bevezetését. Hortay arra is kitért, hogy az európai energiapiac strukturális problémái – amelyek már a háború előtt is hozzájárultak az energiaválság kialakulásához – jelentős részben Timmermans korábbi, elhibázott szakpolitikai törekvéseinek (például a hagyományos belső kapacitások leépítésének, a hosszú távú szerződések megszüntetésének vagy az energiaárakat mesterségesen megemelő karbonkvótáknak) a következményei. Ezeket a törekvéseket Brüsszel – az energiaválság és a háború kirobbanása ellenére – fenntartja, melyek tovább súlyosbítják a helyzetet.