Magyarország nem változtat a véleményén, nem szavazza meg az olajembargót

„A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát” – közölte Szijjártó Péter. „Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat […]. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Az olajembargót valószínűleg fokozatosan vezetnék be, és valószínűleg a jövő év elejétől léphet teljes mértékben hatályba.

A sajtó álhírrel keltett zavart

Az ukrán vezetés, több nyugati politikus és a hazai sajtó egy része is azt erőlteti, hogy legyen olajembargó, tehát mondjanak le a tagállamok az orosz kőolajról. A német közszolgálati média, a ZDF arról számolt be, hogy Magyarország, Ausztria és Szlovákia is visszalép az orosz energetikai szankciókra vonatkozó vétótól. Erről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azt írta, hogy a magyar álláspont az olaj- és gázembargó esetében nem változott: nem támogatjuk. Szijjártó Péter erre azt mondta, hogy ami a német sajtóban erről előkerült, az szimpla zavarkeltés.

Brüsszel társadalmi támogatottság nélküli szankciókat javasol

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint az Európai Bizottság társadalmi támogatottság nélküli szankciókat javasol, a lehetséges következmények felelősségét pedig elkezdte áttolni a háztartásokra.

„Az energiaszektortól az emberek azt várják, hogy biztonságosan és olcsón lássa el őket energiával. Ezt az alapelvet nem lehet összhangba hozni azzal a gondolattal, hogy a lehető legkevesebb energiát biztosítsunk a háztartásoknak” – mondta a szakértő, aki hozzátette, hogy a bizottság saját becslései szerint is évente mindössze tízmilliárd köbméternyi gázt lehetne megspórolni a sajtóban megszellőztetett ajánlásokkal.

Így spóroljanak az európai háztartások?

Brüsszel szerint a lakosságnak is tennie kell azért, hogy Európa függetlenné váljon az orosz olajtól és a gáztól.

A valóságtól elrugaszkodott ajánlások:

Néhány tagállam intézkedése:

2-3 év alatt lehetne leállni, de nagyon sokba kerülne

Hortay szerint a mi régiónkban leghamarabb csak 2-3 éves időtávban lehet gondolkodni arról, hogy véglegesen leálljon az orosz olajimport, de ennek is több száz milliárd forintos költségei lennének. A megoldandó műszaki feladatok ugyanis roppant idő- és költségigényesek.

A kérdés: hogyan tudják feltölteni gáztározóikat a tagállamok ősszel?

Ma Oroszországból több mint 150 milliárd köbméter gáz érkezik évente. A mostani helyzetben Hortay Olivér még azt sem látja, hogyan tudják az uniós országok az őszre legalább 80 százalékos szintre feltölteni a tározóikat.

Meglepő: az oroszok sokat kerestek a szankciókon

Ráadásul a szankciók, valamint a különböző kijelentések hatására meglóduló gázárak miatt Oroszország hatalmas bevételtöbbletet ért el. Tavaly az Európai Unióból származó olaj- és gázbevétele 50 milliárd dollárt tett ki, idén már most 40-60 milliárd dolláros árbevételnél tart. Hortay szerint ez a fenyegetőzés „kifejezetten kontraproduktív”.

Magyarország álláspontja változatlan, de sok európai politikus mást mond, mint amit tesz

Joe Biden beiktatása óta az Egyesült Államokban 70 százalékkal nőttek az energiaárak, ami egyre nagyobb társadalmi feszültségeket okoz. Európában a helyzet ennél is súlyosabb. Hortay Olivér szerint, a politikai kommunikáció és a valós cselekvés számos nyugat-európai politikus esetében elválik egymástól. Erre példaként hozta, hogy Robert Habeck az elmúlt egy hónapban már többször is azt mondta: Németország kész leállítani az olajszállítmányokat. Olaf Scholz kancellár mégis a szankció ellen szavazott.

A magyar kőolajimport 16 százaléka már Kazahsztánból jön

„Magyarország támogatja az energiaellátás kockázatának csökkentését, sokat is tesz ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, ami mára a teljes felhasználás 16 százalékát fedezi” – mondta el Szijjártó Péter Kazahsztánban. „Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet a külügyminiszter, hogy látni kell: ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének” – mutatott rá. Kitért arra is, hogy a Mol a technikai vezetője egy kazah–kínai–magyar konzorciumnak, amely egy nagy kazahsztáni földgázmező kitermelésével foglalkozik. Amennyiben megkapják a nur-szultani kormány jóváhagyását, akkor jövőre meg is kezdik a kitermelést. Emellett az MVM egyik leányvállalata két kazah erőmű építésénél is lehetőséget kapott a hűtési rendszer szállítására – közölte.