A világon 200-ból 1 vakcinát Magyarországon adtak be

A Covid–19 elleni védekezés eredményeire külföldön is egyre többen figyelnek fel, így Magyarországon napról napra nő azon cikkek, statisztikák, kimutatások száma, ahol hazánk „felkerült a térképre”. Ezek a számok jól jelzik, azonban nem fejezik ki önmagukban, hogy milyen összetett, hosszú és nehéz út vezet a sikerig – írja a Századvég elemzése.

A leggyorsabb áprilisi oltási ütem a világon

Április első felében világszinten is Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a vakcina legalább egy dózisát megkapók aránya. Bár az Európai Unióban, így Magyarországon is hetekkel később tudott elindulni az oltás (pl. Nagy-Britanniához vagy Izraelhez képest), a rendkívüli tavaszi eredménnyel, és különösen az áprilisi ütemmel hazánk globális összehasonlításban is nagy lépést tett előre. A hónap elseje és tizenötödike között a teljes lakosság 9,67 százaléka kapta meg a vakcina első adagját, ezzel az összes magyar oltott csaknem harmada ebben az időszakban részesült az oltásban. Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokban a lakosság 7,85 százaléka, Németországban 6,29 százaléka, Ausztriában 4,56 százaléka, Európában átlagosan pedig mindössze 3,64 százaléka.

A legtöbb oltást április 6-án adták be, egy nap alatt 104 438 fővel, a teljes magyar népesség több mint 1 százalékával bővült a legalább részlegesen beoltottak száma.

A magyar orvosok még a húsvéti hosszú hétvége alatt is végig oltottak (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A világ legtöbb lábon álló országa Covid-vakcina kérdésében

A világ országainak többségében – a geopolitikai elköteleződésekkel, illetve szélsőséges ellentétekkel összefüggésben – valójában nagyon szűk keretek között mozog a vakcinabeszerzés lehetősége, és csak jellemzően a katonai-gazdasági szövetséges országok gyártóira korlátozódnak a vizsgált, engedélyezett és alkalmazott vakcinák. Korábbi elemzésünk rávilágított, hogy április közepén mindössze 8 olyan ország volt a világon – ezek közé tartozott Magyarország is –, ahol nyugati, orosz, kínai és indiai oltóanyagok beszerzésére is volt lehetőség annak érdekében, hogy minél gyorsabban haladjon a vakcináció. A magyar gyakorlattal szemben kizárólag amerikai–európai vakcinák érhetőek el az EU központi brüsszeli beszerzései nyomán, illetve az USA ázsiai katonai szövetségeseinél, és kizárólag orosz vakcina például a volt szovjet utódállamok jelentős részében. Az érintett államok ezen a gyakorlaton annak ellenére sem hajlandók változtatni, hogy hónapok óta oltóanyaghiánnyal küzdenek, az oltási program pedig rendkívül lassan halad.

Első hely az Európai Unió országai között, a legalább az első dózissal beoltott felnőttek körében

Magyarországon a legutóbbi adatok szerint a felnőtt lakosság 38,2 százaléka megkapta (a teljes népesség 32 százaléka) a Covid–19 elleni vakcina első adagját, szemben az EU átlagosan 20,4 százalékos átoltottságával. A sokáig listavezető Málta 36,3 százalékkal jelenleg a második helyen áll az Európai Unió hivatalos szerve, az European Centre for Disease Prevention and Control adatai szerint. (A felnőttek átoltottságának követése azért indokolt, mert az oltás gyerekeknél jelenleg még nem alkalmazható, így a teljes népességre vonatkozóan elméletben sem érhető el a 100 százalékos átoltottság.)

Arányaiban még nagyobb a különbség a teljes vakcináció vizsgálata során az uniós átlaghoz képest. Magyarországon már a felnőttek 16,4 százaléka teljesen beoltott, míg az uniós átlag mindössze 7,8 százalék, igaz, ebben a mutatóban ez a második helyre volt elég Málta mögött (18,5 százalék).

A magyar átoltottság már nem csupán uniós szinten jelentős siker, hiszen már globális összehasonlításban is a listavezetők közé tartozunk, Magyarország jelenleg a 10. helyen áll. A New York Times összesítése szerint a világon beadott 200 vakcinából egyet Magyarországon adtak be (konkrétan 877,9 millióból 4,4 milliót).

Amit nem mutatnak meg a számok

Egy labdarúgó-bajnokságon történő eredményes szerepléshez vezető út nem a torna első mérkőzését jelző sípszóval kezdődik. Szükséges hozzá az utánpótlásnevelés sokéves, fáradtságos munkája, a játékos- és az edzői állomány megfelelő kiválasztása, az erőnlét, a taktika, a jól megtervezett felkészülési időszak, és az utolsó pillanatig fenntartott mentális erősítés.

Ahhoz, hogy a Covid elleni harcban minél eredményesebben szerepeljen Magyarország, hasonlóan összetett folyamat vezet. Ha győzni akarunk, azonosítani kell az erősségeinket és eddigi eredményeinket, valamint a további munkát igénylő területeket, és rá kell világítani ezek összefüggéseire. A mérföldkövek fontosak, ám az ezek eléréséhez vezető út az, ami különösen fontos.

A kiemelkedő oltási eredmény önmagában is összetett folyamat eredménye. Közvetlenül szükséges volt hozzá az, hogy rendelkezésre álljon az elegendő számú oltóanyag, az egészségügyben dolgozók tudásuk legjavát adják, és hogy a lakosság is megértse a részvétel különös fontosságát. Amennyiben egy is hiányzik ebből a három tényezőből, Magyarország most nem lehetne büszke eredményeire. Márpedig egyik sem volt magától értetődő a kritikus tényezőkből, hanem meg kellett teremteni azt.

A nemzetközi statisztikáról Dömötör Csaba parlamenti államtitkár a Facebook-oldalán számolt be: „Az Egészségügyi Világszervezet regionális vezetője nem véletlenül figyelt fel a magyar oltási programra„ – írta bejegyzésében Dömötör Csaba, a Századvég elemzésére hivatkozva.