A Netflix saját animációja fedi fel az imádott K-pop világának sötét titkait

Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb teret ölt magának a koreai divat, animációk és stílus. A K-pop azonban ennél sokkal több; éhezés, személyre szabott személyiség, szigorú szerződések.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2025.10.24. 10:30

zeneipar Netflix K-pop

A K-pop iparág kívülről csillogó, de belül sokszor rideg és kegyetlen világ, ahol már gyerekeket is arra nevelnek, hogy tökéletes sztárokká váljanak — bármilyen áron.

A K-pop, amely meghódította a világot, de az alkotóit ezer darabra töri

A zeneipar bennfentesei szerint a műfaj a ’90-es évek elején született Dél-Koreában, amikor a Seo Taiji and Boys zenekar nyugati stílusokat — rapet, hip-hopot, rockot — ötvözött, és forradalmasította a helyi popzenét. Innen indult a mára több mint 10 milliárd fontos (kb.4 600 milliárd forintos) üzletág, amelyet négy hatalmas cég ural, köztük az SM Entertainment, amelyet Lee Soo-man alapított. - írja a Daily Mail.

A rendszer lényege az úgynevezett „idol-rendszer”, amelyben fiatal jelentkezők ezrei próbálnak bekerülni a nagy ügynökségekhez. Akiket felvesznek, azokat szigorú képzésekre küldik, ahol évekig tanulnak énekelni, táncolni, nyelveket beszélni és a médiában viselkedni. A képzést sokan „showbiz boot campnek” nevezik — kimerítő, szigorú és drága: egy-egy híres banda tagjainak kiképzése akár 2 millió fontnál (kb.920 millió forint) is többe kerülhet.

A tanoncok életét teljes kontroll alatt tartják: testsúlyukat figyelik, étrendjüket korlátozzák, és gyakran kötelezik őket plasztikai beavatkozásokra — például orr- vagy szemformáló műtétekre —, hogy jobban illeszkedjenek az „idol” imidzshez. Mindenkinek makulátlan, ártatlan képet kell mutatnia, kerülve a vitás viselkedést vagy a magánéleti botrányokat. Sok szerződés tiltja a randizást is, nehogy az „elérhetetlenség” varázsa elvesszen. Akik nem jutnak be egy sikeres bandába, egyszerűen elbocsátják őket. Évente gyerekek és tinédzserek ezrei kerülnek ki az iparágból úgy, hogy éveket töltöttek képzésben, de sosem léphettek színpadra. Még azok számára is, akiknek sikerül, a karrier tele van korlátozásokkal és mentális megterheléssel: hosszú munkanapok, alacsony fizetés, szigorú napirend és folyamatos médiafigyelem.

A rajongók extrém viselkedése — például otthonokba betörő „sasaeng” fanok — tovább fokozza a nyomást. Az előadóknak még a személyiségüket is meghatározzák: ki legyen a rejtélyes, ki a vidám, ki a vonzó, és mindezt a nap 24 órájában fenn kell tartaniuk.

A Netflix animációs filmje, a KPop Demon Hunters ugyan fiktív történet, de ironikus módon saját műfaját is leleplezi: a film főhősei túlhajszolt, kimerült idolok, akik démonokat üldöznek — a valóságban azonban ők is gyakran saját démonjaikkal harcolnak.