
Döbbenet: ezért nem mindegy, melyik oldalán alszol az ágynak!
Meglepő és egybevágó felmérési eredmények születtek.
Furcsán verejtékezünk minden ok nélkül? Egyik pillanatban még lelkesek vagyunk, a másikban hirtelen elszomorodunk? A tünetek gyakran fizikainak tűnnek – pedig a lélek mélyéből eredhetnek.
A testünk nem az ellenségünk, épp ellenkezőleg: a legtisztább visszajelző rendszerünk. Ha figyelünk rá, nemcsak a fizikai egészségünket óvhatjuk meg, hanem a lelkünk egyensúlyát is visszanyerhetjük. Mert néha egy hőhullám, egy álmatlan éjszaka vagy egy látszólag indokolatlan könnycsepp nem betegség – hanem a lélek segélykiáltása. És ezeket érdemes időben meghallani – kezdi dr. Makai Gábor pszichoterapeut a Fanny magazinnak.
A hirtelen jelentkező, látszólag ok nélküli hőhullámokat sokan kizárólag hormonális eredetűnek tekintik, de gyakran szorongásos vagy pánikreakciók állnak a háttérben.
– A stressz hatására a szervezet vészreakcióba kapcsol: a pulzus emelkedik, az erek kitágulnak és a test hőt termel – ez idézi elő a hőhullám érzését. Különösen jellemző ez olyan időszakokban, amikor túl sok az elvárás, a nyomás, vagy feldolgozatlan érzelmek halmozódnak fel bennünk.
Megoldás: relaxációs technikák, légzőgyakorlatok, tudatos stresszkezelés, illetve pszichológus segítségével a kiváltó szorongás okainak feltérképezése – javasolja a szakértő, aki további jelekre és kezelési lehetőségre hívja fel a figyelmünket.
Az érzelmi hullámvasút nem kizárólag PMS vagy menopauza kiváltsága. Ha a hangulatunk napi szinten ugrál a motivált, energikus és az apatikus, ingerlékeny állapot között, érdemes megvizsgálni a lelki terhelésünk szintjét. Gyakran az elnyomott feszültség, a meg nem élt érzelmek vagy a tartós belső konfliktusok okozzák ezt a billegést.
Megoldás: naplóírás, önreflexió, terápiás beszélgetés – ezek segíthetnek tudatosítani a háttérben húzódó érzéseket és újra stabilizálni az érzelmi állapotot.
Az alvászavar az egyik leggyakoribb pszichoszomatikus tünet. Ha éjjelente álmatlanul forgolódunk, vagy reggelente kimerülten ébredünk – netán túl sokat alszunk, mégis fáradtak vagyunk –, az a psziché feszültségét jelezheti. A feldolgozatlan stressz, aggodalmak vagy elfojtott szorongás gyakran az éj leple alatt támadnak.
Megoldás: lefekvés előtti digitális detox, napirend kialakítása, és az elalvást megelőző gondolati lecsendesítés, például meditációval vagy relaxációs zenehallgatással. Ha a zavar hosszú távon fennáll, pszichológus vagy alvásspecialista bevonása is indokolt lehet.
A krónikus kimerültség mögött sokszor nem fizikai ok áll, hanem a mentális túlterheltség. Ha már reggel is fáradtak vagyunk, nincs kedvünk semmihez, vagy úgy érezzük, minden apróság is sok számunkra, az azt jelezheti, hogy az energiatartalékjaink lelki szinten égtek ki. Ez akkor fordul elő leggyakrabban, ha túlvállaltuk magunkat, kizárólag másokért élünk és a saját igényeink háttérbe szorulnak.
Megoldás: határok kijelölése, az önmagunkra szánt idő visszaállítása, és több energianyerő elfoglaltság, mint például természetben töltött idő, alkotás, zenehallgatás.
Visszatérő fejfájás, gyomorpanasz, mellkasi szorítás – az orvosi vizsgálatok pedig semmit nem mutatnak ki. Ha ismerős ez a probléma, akkor nagy valószínűséggel a lélek a testen keresztül üzen, amikor az érzések vagy gondolatok nem találnak utat. Ezek a pszichoszomatikus tüneteket nem csak képzeljük, valóban jelen vannak, valós testi reakciók, csak éppen lelki eredettel.
Megoldás: a tünetek naplózása, pszichoterápia, és olyan önismereti folyamatok, amelyek segítenek feltérképezni, mit akar mondani a testünk – mit fojtunk el, mit nem engedünk meg magunknak.
A bőrünk is képes a szorongásra
A bőr az egyik legérzékenyebb szervünk a lelki terhelésre. A pszichodermatológia nevű tudományág már régóta vizsgálja a kapcsolatot a stressz és a bőrbetegségek között: a szorongás vagy elnyomott düh például felerősítheti az ekcémát, pattanásokat, viszketést vagy akár csalánkiütést is kiválthat. Ha a bőrünkön furcsa dolgok jelennek meg, és nem segítenek a krémek, érdemes megnézni, mi történik épp a lelkünkben.
Így figyeljük meg a testünk üzeneteit
Érdemes kipróbálni a következő minigyakorlatot esténként: hunyjuk be a szemünket, és figyeljük végig az egész testünk érzeteit fejtetőtől a lábujjakig. Hol van feszültség? Hol érzünk nyomást, melegséget vagy fájdalmat? Majd kérdezzük meg magunktól: mit akar ez az érzés üzenni nekünk? A rendszeres testi becsekkolás segít hamarabb felismerni a lelki túlterheltség első testi jeleit.
A sírás tényleg segít?
Tudományosan bizonyított, hogy a sírás nemcsak lelki, hanem testi megkönnyebbülést is hozhat. A könnyek ugyanis nemcsak sót és vizet tartalmaznak, hanem stresszhormonokat, például kortizolt is kiválasztanak. Ez azt jelenti, hogy amikor sírunk, a szervezetünk ténylegesen megszabadul a feszültség egy részétől – ezért érezzük magunkat gyakran megkönnyebbültnek egy jó nagy bőgés után. Ez megmagyarázza azt különös jelenséget is, amikor nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért, mert valaki rettenetesen felbosszantott minket. A pityergés tehát nem gyengeség, hanem az idegrendszer természetes leeresztő szelepe.
Meglepő és egybevágó felmérési eredmények születtek.
A doktornő leküzdött egy súlyos egészségügyi válságot.
Egy új évszak beköszöntése összetett módon hat az emberi szervezetre.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre