
Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magaságyások a hobbikertészek világában is.
A magaságyások nemcsak ideális megoldást kínálnak azoknak, akik korlátozott térrel rendelkeznek, de számos egyéb előnnyel is járnak. A Fanny magazin összegyűjtötte, hogyan kell a magaságyás szerkezetét elkészíteni és helyesen feltölteni a bőséges és egészséges termés érdekében.
A magaságyás helyes feltöltése attól függ, hogy milyen növényeket szeretnénk nevelni benne. A haszonnövények, mint például a zöldségek és a fűszernövények tápanyagigénye magasabb, mint a dísznövényeké. Kora tavasszal, az első melegebb napsugarak megjelenése idején el lehet kezdeni a teendőket. A munka egészen az őszi fagyokig tarthat.
A magaságyás szerkezet készülhet fából, kőből, fémből, betonból, ízlésünknek és persze pénztárcánknak megfelelően. Mindegyik anyagnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ha hosszabb időre tervezünk, akkor a magaságyás betonból vagy kőből készült építmény a legmegfelelőbb, ez nemcsak időjárásálló, de a hőt is jobban megtartja.
Ha fontos számunkra a mobilitás, inkább egy fából készült szerkezetet válasszunk. Persze nem árt figyelembe venni, hogy milyen fáról van szó. A puhafák, mint például a lucfenyő, ugyan olcsóbbak, mint a keményfák, ám kevésé tartósak, mivel a nedvességtől gyorsabban korhadnak.
A legtöbb zöldségfajta legalább hat-nyolc óra közvetlen napfényt igényel naponta, ezért fontos, hogy olyan helyre tegyük a magaságyásainkat, ahol legalább ennyi napsütés éri majd őket. Kerüljük a teljesen árnyékos területeket, mivel azok nem megfelelőek a zöldségek fejlődéséhez.
Annak érdekében, hogy az emelt ágyást megvédjük a nedvességtől és a rothadástól, érdemes a belsejét védőfóliával befedni. Ehhez használhatunk tó- vagy buborékfóliát, amelyet sniccerrel méretre vághatunk. Fából készült szerkezet esetén a fóliát tűzőgéppel rögzítsük a belső falakhoz. Amikor különböző rétegekkel töltjük fel, jelöljük be a fóliát, amely az adott réteg felső szintjét jelzi.
Mielőtt feltöltenénk a magaságyás szerkezetét, érdemes az alját dróthálóval lefedni. Ez hatékonyan távol tartja a vakondokat, egereket, patkányokat és más nemkívánatos kártevőket anélkül, hogy vegyszerekhez kellene nyúlnunk – így környezetbarát megoldás is egyben. További előnye, hogy rugalmas, könnyen kezelhető és egyszerűen felszerelhető.
A termőágy kialakításához szerves anyagokra, például kerti hulladékra és komposztra van szükség, mivel ezek tápanyagban gazdagok, és elősegítik a növények fejlődését. A legtöbb természetes hulladék tavasszal és ősszel keletkezik, így ekkor a legideálisabb az összeállítása. Ha saját kerti nyesedéket használunk, a költségeket is csökkenthetjük.
Az alsó réteg durva anyagokból készüljön, például ágakból, gallyakból vagy gyöktörzsből, hogy biztosítsa a szellőzést és gyorsabb lebomlást. Ideális vastagsága 20 cm. A második réteg is laza szerkezetű legyen, 10-15 cm vastagon, például vágott ágakkal, falevelekkel vagy növényi maradványokkal. Ezek tavasszal és ősszel könnyen beszerezhetők.
A harmadik réteg komposztból készül, és körülbelül 20 cm vastag. A komposzt tápanyagokban gazdag, így ideális a fűszernövények és zöldségek számára. Ehhez felhasználhatjuk a durva kerti hulladékokat, biohulladékokat, vagy akár a komposztálóban már kész komposztot. Emellett speciális komposztföld is vásárolható, ha szükséges.
A negyedik rétegnek kiváló minőségű talajt kell tartalmaznia, és azt minden betakarítás után, évente fel kell frissíteni. Ehhez a legjobb a speciális magaságyásföld, a humuszos talaj vagy a kész komposztföld. A túl olcsó talaj hajlamos rögösödni, és károsíthatja a zöldségek gyökereit. A felső réteg legyen körülbelül 30 cm magas.
Ültetéskor csupán a képzeletünk szabhat határt, ezért érdemes alaposan átgondolni, mely zöldségeket fogyasztja szívesen az egész család. Az emelt ágyásban, akárcsak a normál talajban, szinte bármi megterem, és a növények gondozása is hasonló módon történik, mintha a földbe ültetnénk őket.
Előnye, hogy a termelődött és megtartott hőnek köszönhetően már korán el lehet kezdeni a vetést, így a szezon meghosszabbítható. Márciusban és áprilisban már spenót, rukkola, petrezselyem, retek nőhet az emelt ágyásban, szükség esetén fátyolfóliával takarva. Április végén jöhetnek a hagymafélék, májusban pedig a paradicsom, uborka, cukkini, paprika is helyet kaphat.
Mulccsal takarjuk le az ágyást, hogy megakadályozzuk a kiszáradást, valamint azt, hogy a szél elhordja a termőréteget, és megkíméljük magunkat a gyomlálástól. Dobjunk az ágyásra néhány földigilisztát is: forgatják a talajt, lebontják a második réteg anyagait, és trágyájuk tápanyagot biztosít a növényeknek.
Május 12-én 18:55-kor köszönt ránk a tavasz utolsó teliholdja.
Még a cukormentes üdítő is tiltólistán van.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre