Megmutatja a szakértő: ilyen a szuperegészséges lábbeli

Tegyük meg az első lépést az egészségünkért! Bármilyen hihetetlen, de egy rosszul megválasztott cipő nemcsak lábfájdalmat okozhat, hanem az egész testünkre hatással van, akár még állandó fejfájáshoz is vezethet - írja a Fanny Magazin.

Melyik a legjobb?

Az orvosi szempontból jónak mondható cipők sajnos nem olcsók, és bizony nem a legdivatosabbak. Ezek ugyanis már gyógycipőnek számítanak. Mégis érdemes áldozni rájuk, főként a mindennapi és munkahelyi viselésre szánt lábbelik esetén. A sportos, kényelmes edzőcipőt szívesen hordjuk problémás láb esetén, azonban ez sem biztos, hogy tökéletes megoldás. Fontos ugyanis, hogy milyen talpbetét van benne. Ha nem a mi panaszunknak megfelelő, akkor érdemes kicserélni az eredeti betétet egy kifejezetten a mi lábunkra készített ortopédiai betétre. Mozgásmintáink egyediek, éppúgy, mint az aláírásunk. Ha valami eltérít minket a saját mintánktól, akkor folyamatosan erőlködni kell a lábunknak, sőt az egész testünknek, hogy képesek legyünk járni, ez pedig fáradtságos és növeli a sérülések kockázatát. Elkezdünk kompenzálni, de a lehetőségeink végesek, és akkor sajnos jönnek a komolyabb panaszok.

Vékony vagy vastag?

Bár azt gondolnánk, hogy mivel a mezítláb járkálás rendkívül egészséges, nyilván minél vékonyabb a cipő talpa, annál jobb. Ám ez tévedés! Valóban számos előnye van a csupasz lábas sétának, de nem az aszfalton vagy a betonon, hanem fűben, homokban, földes talajon. Ennek oka, hogy amikor lépünk, akkor a sarkunk ütközik a talajjal és míg a rugalmas felületek – például homok – képesek ezt csillapítani, míg a kemények – például beton – nem. Mivel a sarok a gerinccel egy vonalban van, ez az ütközés szinte végig fut a testünkön, rossz hatással van a gerincre, az ízületekre, de még a koponyára is. Ez utóbbi okozhat akár állandó fejfájást, migrént is.

A magasság is számít

A közhiedelemmel ellentétben, nem jó a teljesen lapos sarkú cipő ugyanabból az okból kifolyólag, mint a vékony talp, hiszen éppen a sarok az, ami lépéskor a talajhoz ütközik. Ezért fontos, hogy a sarokrész 1-3 centiméterrel magasabban legyen. Természetesen az ennél magasabb sarok megint csak nem jó, mert az pedig átrendezi a testsúly elhelyezkedését. Vagyis nem a láb középső részére esik a testsúly kétharmada, ahogy normális esetben, hanem a láb elülső részére, a harántboltozatra, ami viszont nem képes ekkora terhelést elviselni. Ezért az itt lévő szalagok, izmok meggyengülnek, megnyúlnak, a láb kisízületei a talajhoz nyomódnak, a láb harántíves szerkezete tönkremegy.

A szűk sem jó!

A szűkülő orr rész sok panaszt okozhat, mivel összenyomja a lábujjcsontokat, ami korlátozza a mobilitásunkat, emellett elősegíti a kalapácsujj és a tyúkszem kialakulását. Mivel a bőr tartós nyomásnak és súrlódásnak van kitéve, a szervezet úgy reagál rá, hogy megerősíti a külső réteget, vagyis bőrkeményedés alakul ki. Ha a nyomás továbbra is fennáll, különösen egy adott ponton, a bőrkeményedésből tyúkszem alakulhat ki, amelynek kemény magja a mélyebb, érzékeny bőrszerkezetet is eléri, így fájdalmat okoz. A cipő választásnál ezért vegyük figyelembe lábfejünk szélességét is, hogy a lábujjaink kényelmesen tudjanak benne mozogni minden egyes lépésnél.

Problémás lábak

A bokasüllyedés, vagy lúdtalp, a talp hosszanti boltozatának a lesüllyedését jelenti, és ez igencsak megnehezíti a gyaloglást. Mivel az elváltozás az egész test statikáját megbontja, előfordulhat, hogy olyan tűneteket tapasztalunk, mint a térd-, csípő-, vagy gerincpanaszok, bütyök és kalapácsujj. A bokasüllyedés tipikus jele a szokásosnál jobban befelé dőlt lábfej, sarok. Ha gyerekkorban jelentkezik, akkor még van esély rá, hogy idővel – és megfelelő talpbetéttel – ez rendbejön, kamaszkort követően már nem, mivel akkorra már kialakul a végleges talpszerkezet. Ha már kialakult a lúdtalp, helyrehozni nem lehet, csak karbantartani gyógytornával, dinamikus mozgással és talpbetéttel.